HTML

Pénztörténet

A blog a pénz történetével foglalkozik, főleg numizmatikával, azaz érmékkel, de szó lesz bankjegyekről, pénzhelyettesítőkről, a pénz történetével foglalkozó kidaványokról, könyvekről, újságokról és katalóguskoról. A fő témakör: a Római Birodalom III-IV-ik századi, és a középkori magyar érme kibocsájtás X-XVI. század között.

Friss topikok

Numizmatikai blog

2013.05.09. 23:10 Pénztörténet

A Gloria Exercitus római érmetípus

Címkék: pénz érme numizmatika Római Birodalom Gloria Exercitus Gloria Exercitvs

I. Bevezetés

Akik római érmék gyűjtésével foglalkoznak gyakran találkoznak bizonyos típusokkal, amelyekről egyből mondják az uralkodót, a rajtuk lévő azonosító jeleket, sokan még a ritkasági fokot is jól tudják. De én mindig azt mondom: egy érme attól lesz izgalmas, ha ismerjük a "sztoriját", a létrejöttének okait, körülményeit, a történelmi-társadalmi hátteret, a pénzverési folyamatot amibe beleilleszkedik stb. Szóval minden olyan tudással rendelkezünk az érméről ami megfoghatóvá teszi azt a közeget ami létrehozta az adott fizetőeszközt.

A Római Birodalom érmei különösen érdekesek ebből a szempontból, mert aki ezeket elemezni tudja az sok minden fontos információt ki tud olvasni belőlük, sokkal többet láthat mint azt a néhány puszta tényt amit az érme önmagában megjelenít. Persze ehhez rengeteget kell tanulni sokféle tudományág sokféle információ morzsáját kell felcsipegetni. De ettől lesz szép az érmegyűjtés, ettől lesz több puszta tárgy-felhalmozásnál egy elkötelezett gyűjtő kezében.

A római érmek a sokféleségük, a készítés időben és térben nagy kiterjedése és főleg a propagandában betöltött szerepük miatt hordozzák azt a sok-sok tudnivalót, amiről fent írtam. Minden érme önmagában egy-egy érdekfeszítő rejtvény, a megfejtéshez viszont el kell mélyedni a történelemben, földrajzban, az ókor társadalmában, sokat kell tanulni a római hadseregről, de ismereteket kell szerezni a súlyegységekről, a különböző ókori időszámításokról, a fémek viselkedéséről. Azon kívül kevés egy kis, görög- és latin tudás sem árt, valamint egy kis stílusérzékkel is jó ha rendelkezünk. Persze nem kell minden területen profi módon mozogni, de az alap dolgokat mindenhol ismerni kell, más területeken meg nem lehet megúszni az elmélyült tanulást.

Az első terület amiről írok, az GLORIA EXERCITVS (vagy: GLORIAEXERCITVS) hátlapi feliratú érmek. Azért ezt választottam, mert a kezdő gyűjtők is gyakran talákoznak ezzel a típussal és nagy számban viszonylag olcsón lehet ezekhez jutni.

Tipikus példa:

Gloria Exercitus példa.jpg

II. A GLORIA EXERCITVS típus bevezetésének okai, körülményei, a hátlap értelmezése

A Római Birodalom császárkorára a hadsereg lett szinte az egyetlen és kizárólagos hatalmi tényező. Ez a folyamat hosszú elemzést érdemelne, de valahol a Kr.e. I. század elején Marius reformjainál kellene kezdeni, aki az addigi hazafias sorozott hadsereget zsoldos seregre cserélte, amely így egyre inkább a zsoldhoz, a zsákmányhoz és az ezeket leginkább biztosító hadvezérhez lett hű. A haza eszményét felváltotta a pénz eszménye. A III. századra ez odáig fejlődött, hogy a légiók kényük-kedvük szerint ölték meg a császárokat (és bármely más tisztviselőt aki útjukba állt) és neveztek ki újakat, attól függően, ahogy aktuális érdekük kívánta. A szenátus pedig mint egy bohózataként elfogadta a katonák kívánságát. Mit is tehetett volna? A császárok pedig retteghettek mikor fordul ellenük a sereg hangulata.

A római érmék mindig propagandát, illetve császári programot hirdettek, leginkább a hátlapjukon. A GLORIA EXERCITVS szerepe is ez volt, kifejezetten pedig a hadseregnek kívántak hízelegni. A felirat fordítása: a "Hadsereg dicsősége", azaz ezzel jelezték, hogy a sereg nélkül a császár, a birodalom és lakosság is elveszne.

Közös jellemzője ezeknek az érmeknek, hogy a hátlapi felirat GLORIA EXERCITVS, modern latinnal: Gloria Exercitus, valamint a hátlapi ábrázoláson két szemben álló katona áll, általában pajzzsal és lándzsával a kezükben, közöttük pedig egy vagy két signum, azaz a centuriák jelképei láthatók.


III. A GLORIA EXERCITVS típusai, verdehelyei és kibocsájtásának ideje

A GLORIA EXERCITVS típusú érmeken a következők külső ismertetőjegyeket lehet elemezni:
- előlapi felirat
- előlapi érmekép
- a hátlapi felirat elválasztási módja (maga a felirat mindig ugyanaz)
- veredjel
- a signumok száma
- a signumok tetjén van e PX jel vagy nincs
- az érme súlya és ehhez kötve a lapka nagysága

A GLORIA EXERCITVS érmek 330-340 között készültek, címletük: centenionalis, ami azt jelzi, hogy a solidus század részét éri. Maga a címlet hosszabb ideig létezett, többféle hátlappal és Constantinus uralma alatt többször változott a hivatalos súlya, és ezek a határok jól jelzik a GLORIA EXERCITVS érmetípus életútját is:  bevezetésekor, azaz 330-ban csökkentették háromról 2,5 grammra, majd 337-ban 1,7 grammra. Ez utóbbit mutatja az, hogy a két katona közötti két signum helyett már csak egy fért oda a kisebb hely miatt. A Sear azt írja, hogy ez utóbbi csökkentés Constantinus uralmának utolsó évében történt (Kr.u. 336 vagy 337), de a RIC több verdében a 335-ös évre is ír egy signumos hátlapot. Egy biztos: 330-335 csak két signumos hátlappal készültek az érmek, 335-337 között vegyesen, 337-340 között csak egy signummal. Az érme típus verése 340-ben fejeződött be, valószínűleg II. Constantinus bukásához köthetően (340 tavasza), bár néhány verdében az év hátra lévő részében folytatták a készítését. A RIC VIII-ik kötete az alexandriai rész leírásánál azt valószínűsíti, hogy 340 után már nem bocsájtottak ki több ilyen érmet. Az ezt követő 340-348 közötti rész a római érmeverés egyik legkevésbé feltárt területe, amikor is a két szemben álló Victoria hátlappal készültek a legkisebb címletek, de ez már egy másik történet.

A különböző típusok ritkasága eltérő, nem lehet általános szabályt mondani. A gyűjtők többsége azt mondja, hogy a két signumos a ritkább, de ez felületes megállapítás. Verdehelyek között is van különbség, sőt a verdehelyeken belül az officinák szerint is eltérő a ritkasági fok.  A trier-i vagy a siscium-i verdéknél a két signumos hátlapok is C2-C3 jelölést kaptak, azaz elég gyakoriak, az aquilea-i verdében pedig csupa R3-R5-ös jelöléssel fordulnak elő, azaz a legritkábban megtalálhatóak. Én azt tudom mondani, hogy konkrét érme elemzésénél mindenki nézze át a RIC és a Sear katalógusokat.

Meg kell említeni, hogy a GLORIA EXERCITVS hátlapú érmeket nemcsak a császár portrékkal, hanem a Constantinopolis (Sear: 16483-16486) és az Urbs Roma (Sear: 16529-16532) előlapokkal is kiadták. Ezek ritkábbnak számítanak, de nem különösebben.

GLORIA EXERCITVS felirattal ritkán előfordulnak másfajta hátlapok, például Victoriaval vagy lovas katonával (pl Konstantinápolyban vagy Cyzicusban 330-ban vagy korábban is), de ezek nem tartoznak az itt tárgyalt egységes sorozatba, ezért nem is vettem ezeket figyelembe.

A hátlapi felirat mindig ugyanaz, de két féleképp választották el, a határokat a katonák kezei jelentették:
GLOR-IA EXERC-ITVS
GLORI-A EXER-CITVS

Külön érdekesek azok a típusok ahol a Jézus Krisztus monogramja, a PX található a hátlap valamelyik részén, főleg a signum tetején. Saját gyűjteményeben amiben 54 darab GLORIAEXERCITVS van, 7 darab a PX monogramos.

Itt felsorolom a verdehelyeket ahol ezeket az érmeket készítették, előbb egy általános leírással. Azt, hogy mikor, melyik császárnak milyen feliratokkal és melyik verdében készültek, azt bárki megnézheti a RIC vagy a Sear katalógusokban, felesleges itt különösebben részletezni. A verdék működési idejét meg lehet nézni a RIC VII. kötetében egy jól átlátható táblázatban, jó pár a tárgyalt érmekiadás közepén nyitott vagy zárt be.

A GLORIA EXERCITVS típusú érmeket a következő verdékben készítették: Lugdunum, Trier, Arelate, Roma, Aquileia, Siscia, Thessalonica, Heraclea, Constantinopolis, Nicomedia, Cyzicus, Antiochia, Alexandria.

Érdekességek:
A londinium-i (London) verdét 325-ben zárták be.

Lugdunum (Lyon): Ezt a verdét is 325-ben zárták be, de valószínűleg pont a GLORIA EXERCITVS miatt nyitották meg újra 330-ban. I. és II. Constantinusnak és II. Consantiusnak kezdett ilyen érmeket verni, valamint Urbs Roma és Constantinopolis előlappal is.

Az aquilea-i és az nicomedia-i verdék a 330-as évek elején zárva voltak egy darabig, ezért elég ritkák a GLORIA EXERCITVS érmeik.

Jól látható a súlycsökkentés hatása:

Gloria Exercitus összehasonlítás.jpg

 IV. A GLORIA EXERCITVS típust verető császárok

A GLORIA EXERCITVS érmeket hat császár verette:
I. Constantinus     307-337
Delmatius            335-337
Hannibalianus      335-337
II. Constantinus    337-340
II. Constantius      337-361
Constans             337-350

Évek szerinti felosztásban az érme kibocsájtása így történt:
330-337 között Nagy Konstantin mint augustus
330-337 között II. Constantinus és II. Constantinus mint caesar
334-337 között Constans mint caesar
335-337 között Delmatius és Hannibalianus mint caesar, illetve Rex Regum
337-340 között II. Constantinus, II. Constantius és Constans mint augustus


Nem vettem ide Domitius Alexander (308-311) kibácsátást, a következők miatt: egyrészt ő egy rövid ideig, kis terülteten uralkodó ellencsászár volt, másrészt az a típus amiről én írok, az az egész birodalomra kiterjedő, általános standardizálást mutató egységes hátlap, jól behatárolt idővel és érmeképpel, harmadrészt pedig Domitius Alexander érméjén a pontos felirat: GLORIA EXERCITVS KART, és időben jó 20 évvel megelőzte I. Constantinus kiadását, tehát semmiképp nem illik ide. Szintén nem tartozik ebbe a jól behatárolható sorozatba Constantius Gallus (351-354) ilyen érme, bár arra utaló megjegyezést csak egy internetes forrásban találtam, hogy ő is veretett ilyen feliratot, de a RIC-ben nem találtam, a Sear legújabb kötete pedig 337-nél fejeződik be.

Gloria Exercitus PX.jpg

 V. Az érmék értéke

A GLORIA EXERCITVS érmek értéke elsősorban az állapotuktól függ, mert nagy ritkaságok ebben a típusban nincsenek, a leggyakoribb kiadások egyike. Általában 700-800 forint körül mennek, de ha nagyon szép éles elő- és hátlappal, valamint ritkább verdejellel rendelkezik akkor 1500-2000 forintot is elkérhetnek érte Magyarországon (most a külföldi, sokszor bődületes árakat ne nézzük).


VI. Források
Forrásként főleg a RIC VII. és VIII. köteteit, illetve Sear IV. kötetét használtam.


VII. Megjegyzések
Nagy Konstantin nevét általában latinosan I. Consantinusnak írom, mert a többi császár neve sincs átírva magyarra és így egyértelműbb a használatuk.

A RIC VII-ik kötete 1966-os kiadás, azaz már fél évszázados. Lehetségesek olyan adatok amiket már meghaladott az idő.
----------------------------------------------------------------------------
És végül a saját gyűjteményem ebből az érmetípusból:

Gloria Exercitus gyűjtemény.jpg

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://penztortenet.blog.hu/api/trackback/id/tr315292174

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása