Bevezetés

Talán már sokan hallottak róla, hogy az olaszországi Torino városában, a Szent János székesegyházban őriznek egy szövet darabot, amelyet csak úgy ismernek mint Jézus Krisztus halotti leple, vagy a torinói halotti lepel. A katolikus keresztények által tisztelt ereklye eredetiségéről máig hatalmas viták dúlnak, de a mostani blogbejegyzés nem erről szól. Akik olvastak már a lepelről, azok közül is kevesen tudják, hogy van egy érdekes numizmatikai vonása az eredetiség körüli kutatásnak.

A torinói székesegyház

1979-ben, a II. Nemzetközi Szindonológiai Kongresszuson, az egyik kutató Pietro Ugolotti, megemlítette, hogy a leplen a szemgödrökön kerek alakzatok láthatóak. 1980. júniusában, a chicago-i Loyola Egyetem professzora, Francis Filas, aki egy amerikai televízió számára gyűjtött anyagot a lepelről, érdekes feltevést tett. Ismerte azt a zsidók által is gyakorolt szokást, hogy a halottak szemére érmet helyeznek. Úgy gondolta, hogy a találkozón felvetett alakzatok érmektől is származhatnak, ezért elkezdte azokat alaposabban tanulmányozni. Jobban mondva a részletes és kinagyított fényképeket nézte át, hiszen magát a leplet elzárva tartják és csak nagyon ritkán teszik kutathatóvá.

A vizsgálathoz főleg az 1931-ben Giuseppe Enrie által készített rendkívül részletes fényképeit használta fel. Más-más források máshogy írják le a kutatást, Víz László könyve1 szerint a professzor egyedül nézte át, de több másik forrás, pl Pályi Gyula könyve2 és a témával foglalkozó internetes oldalak numizmatikus segítségét is említik, meg is nevezve Michael Marx szakértőt.

A kutatás elején Filas professzor megdöbbenve látta, hogy négy betű és egy görbe valami rajzolódik ki a leplen készült képeken a kerek alakzat belsejében: UCAI. Ezután a szakértő és sok-sok katalógus átnézése után jutottak arra a feldezésre, hogy a nyomokat hagyó tárgy egy a Poncius Pilátus által kibocsájtott érmétől származik, amelyet Kr.u. 29-30-ban vertek. Az eredeti teljes felirat: TIBERIOU CAICAROC, azaz Tiberius császáré. A középen látható görbe alakzat, pedig a római madárjósok görbe botja. Ebből a feliratból maradt meg az első szó utolsó betűje, és a második szó első három betűje.

Jézus halotti leple

A zsidó temetési szokásokhoz tartozott, hogy lepelbe csavarták a halottat, és a hagyomány szerint Jézus halotti leple található Torinóban, amin az érme képe is megjelenik. A lepelről állandósultak a viták pro és kontra, sok-sok könyv, cikk és tanulmány jelent meg tudományos szaklapokban, olyan speciális területekről mint a textíliák, a virágpor-analízis, történelem, festékek, képelemzés, vérelemzés stb. Magyarul is elérhető pár könyv, az internet meg tele van mindenféle leírással. Nekünk viszont itt a numizmatikai vonások az érdekesek.

Érmek a halottak szemén

Az ókorban már sok évezredes hagyománya volt a halottak szemére helyezett érmeknek, de Palesztinában ez tipikusan görög szokásnak tekinthető. Akkoriban a terület erősen hellenizálódott, de máig vitatják, hogy a zsidóknál mennyire terjedt el ez a temetkezési szokás. Mindenesetre ez ahhoz a hithez kötődik, hogy az élet nem ér véget a halál után, és a pénzzel fizetik ki a révészt aki átviszi a halottat a túlvilágra. A zsidóknál a szokás elterjedését azért nehéz megállapítani mert nagyon kevés elsődleges temető maradt fenn. Náluk sírboltba helyzeték a halottat, majd az enyészet után kis mészkő ládikákba, osszáriumokba tették át a csontokat, így nem kaphatunk képet arról, hogy általános volt e akkoriban az érmés temetés, habár vannak erre fennmaradt példák.

Az lepton

A leplen feldezett érme Poncius Pilátus leptonja. A lepton a rómaiak által a zsidóság számára vert lekisebb értékű érme, amit a Biblia, Márk evangélumának 12-ik fejezetében úgy említ, hogy a szegény asszony fillérje:

[41] Et sedens Jesus contra gazophylacium, aspiciebat quomodo turba jactaret aes in gazophylacium, et multi divites jactabant multa. [42] Cum venisset autem vidua una pauper, misit duo minuta, quod est quadrans, [43] et convocans discipulos suos, ait illis: Amen dico vobis, quoniam vidua haec pauper plus omnibus misit, qui miserunt in gazophylacium. [44] Omnes enim ex eo, quod abundabat illis, miserunt: haec vero de penuria sua omnia quae habuit misit totum victum suum.

41Ezután leült szemben a kincstárral és figyelte, hogy dob a nép pénzt a perselybe. Sok gazdag sokat dobott be. 42De aztán jött egy szegény özvegy, s csak két fillért dobott be. 43Erre odahívta tanítványait, s így szólt hozzájuk: „Bizony mondom nektek, ez a szegény özvegy többet adott mindenkinél, aki csak dobott a perselybe. 44Mert ők a feleslegükből adakoztak, ez pedig mindent odaadott, ami csak szegénységétől telt, egész megélhetését.”  Márk 12,41-44

A görög szöveg "lepta dyo"-t, azaz két leptont írt, ami Márk szerint egy quadrans-t ért. Tehát egy lepton egy fél quadrans=egynyolcad as. A lepton bronzból készült és nem tartozott közvetlenül a római érmek sorába. Abban az időben Palesztinában sokféle pénz volt forgalomban, latin feliratú római amit Lugdunum-Lyonban vertek, Szíriában a görög feliratúakat, de a templomadót a zsidók csak a szent pénzben a tíruszi drachmában fogadták el. Ez magyarázza miért volt a pénzváltóknak olyan nagy szerepe, ami a Bibliában is megjelenik.


Pontius Pilátus érmeiről általában

Pilátus, habár 10 évig volt prokurátor, csak három féle érmet veretett: Kr.u. 29-30-31-ben, amit a hatalom és győzelem jelképével, a koszorúval körülvett  hátlapi feliratok is mutatnak: LIS-LIZ-LIH. Itt a görög betüknek vannak számszerű megfelelőik, az L betű a görög "év" rövidítése, a többi betű kiadja az évet, természetesen a császár uralkodásának időszámítása szerint. Például: LIZ = a 17-ik év = Kr.u.30.

Az előlapi feliratokat a császárnak vagy császárnénak címezték: TIBEPIOY KAICAPOC - Tiberius  császáré, a másik változat: IOYLIA KAICAPOC - Júlia császárné. Kétféle érmekép létezik: a császárnéé, amit először verettek, azon egy az állat áldozatoknál használt vallási merítőkanál, a simpulum látható, a hátlapon pedig három gabonaszár, amit korábban is használtak már Heródes Aggrippa pénzein. A 30-31-ben vert érmekre a római görbe papi bot, a lituus került, a hátlapon pedig csak a már említett koszorús évjelző felirat.

Évjelzések Pilátus érmein

Pilatus érmeinek képe David Hendin könyvéből, a Guide to Biblical Coins-ből

Miért van a római augurok botja egy zsidóknak szánt érmén?

A rómaiak híresek voltak arról, hogy a meghódított területek szokásait meghagyták, sőt a helyi elitből válogattak vezetőket. A zsidóknál is ez történt, előbb hosszú ideig Nagy Heródes, majd a területet felosztva fiai uralkodtak a rómaiak nevében. A legnagyobb részt kapott Archelausz-t Kr.u.6-ban Augustus száműzte, és helyére már csak római helytartók kerültek. Többféle ilyen helyettesi cím volt akik a császár nevében igazgattak egy-egy területet, a legáltalánosabb a legatus volt, de a problémásabb területek prokurátort, azaz helytartót kaptak. Az Archelausz által korábban birtokolt terültek is ilyennek számítottak, de 6-tól kezdve a rómaiak irányították a közigazgatást és bíráskodtak is. Az ottani prokurátorok sorában volt az egyik Pontius Pilatus Kr.u. 26-36 között, és rangban a szíriai legatus volt a főnöke. A prokurátorok helyben bronzpénzt is verettek, ezek voltak a leptonok, és érmeképileg jól elkülöníthetőek az egyes helytartók veretei.

A római helytartók tiszteletben tartották a helyi zsidók vallási érzékenységét, kivétel ez alól Pilátus. Ő amúgy is nehéz természetű ember volt, és a palesztinai "kiküldetés" felért számára egy száműzetéssel Rómából. Ezt ő nehezen viselte, és ott tett keresztbe a zsidóknak ahol tudott. A zsidók számára a babilóni száműzetés tanította meg, hogy mennyire fontos ragaszkodni a saját hagyományaikhoz a fennmaradás érdekében, és nagyon érzékenyen reagáltak minden apróságra ami ezt veszélyeztette. Így valószínűleg nem értékelték Pilatus provokációját sem, amikor a pogány római papi rend, az augurok jelképét, a görbe botot verette az ő helyi érmeikre. Ebből még nem lett lázadás, de a nagy zsidó háborúhoz hasonló kellemetlenkedések is vezettek.

Az azonosítás

A mai napig születnek tanulmányok, amelyek kifejzetten csak a leplen lévő érmeképpel foglalkoznak. Nem akarok részletekbe menni, de a módszereket főleg a fényképeken végrehajtott informatikai képalkotó-módosító eljárások alkotják, mint pl kontrasztfokozás, élesítés, színszűrők alkalmazása, stb - mindenki máshogy próbálta jobban láthatóvá tenni a részleteket. Annyi mindjárt elmondható, hogy a leplen a jobb szemen a Kr.u. 30-as érmet azonosították, elég egyértelműen, hiszen négy betű és a lituus elég jól kirajzolódik. A problémát ekkor az okozta, hogy a helyes görög körirat, a TIBERIOY KAICAROC helyett, a bot rajzolata körül csak négy betűt találtak: UCAI. Ez csak úgy magyarázható, ha a vésnők eltévesztette a betűket, esetleg az érmekopás és/vagy a képalkotó eljárások miatt nem látható jól az eredeti felirat. Erről a mai napig folynak kutatások.

A leplen látható betűk: UCAI

A másik, bal szemen már nehézkesebben ment a dolog, de azon az első típusú érme képét vélték felfedezni. Ezt azért írom ennyire bizonytalanul, mert annak képét jóval nehezebb kivenni, és inkább a másik érmere szoktak koncentrálni.

A görög-latin feliratváltozatok kérdése

A rómaiak által megszállt területeken meghagyták a helyi szokásokat, így a pénzverési változatokat is. A görög vagy más nyelvű területek helyi pénzverésén gyakran cserélődnek a latin - és jelen esetben - a görög betűk. Talán egyszerű hiba, vagy a nem egyértelmű átírási szabályok miatt volt ezt, az viszont egyértelmű, hogy az eredeti helyes felirat, ami az érmek legtöbbjén így is van, az a TIBERIOY KAICAROC. Ez a helyes görög nyelvű változat. Azt, hogy ebből miért lett latin betűs elírás, a TIBERIOU CAICAROC, azt pontosan nem tudjuk (talán egy öntudatos római vagy a görögben járatlan vésnök?), azt viszont igen, hogy ez az elírás csak a Kr.u. 29-30-ban forgalomban lévő leptonon található. Érdekes, hogy pont egy ilyen ritka változatú és pontosan meghatározható évszámú érme hagyott nyomot a leplen. Egyébként többféle felirattévesztést ismernek a szakemberek, amelyek az ókorban-középkorban általánosak voltak, hiszen a pénzverés sem volt olyan gépies és standardizált mint manapság. Sok-sok gyorsan kopó verőtövet kellett vésni a jópár vésnőknek, akik hibáztak is és sajátos stílusukat is rajtahagyták az érmeken. Pilátus érmein nemcsak a görög-latin betűket cserélték fel, hanem más hibákat ejtettek: LIN vagy NZ helytelen évjelzést véstek a hátlapra. Ami fontos: a leplen látható ritka feliratváltozatból régészek találtak néhány megmaradt példányt, tehát létező érem hibás változatáról van szó.

Két tévesen kibocsájtott érme: LIN és NZ hátlapi hibás évjelző

A TIBERIOY-TIBERIOU változatot meg lehet magyarázni azzal, hogy a szóvégi Y a rossz vésési technikának köszönhetően sokszor inkább V betűnek látszik, ami pedig egyenlő a mi U betűnkkel, hiszen akkoriban nem különböztették meg ezt a két betűt, így könnyű az Y-t V-nek azaz U-nak olvasni. Magyarul lehet, hogy eredetileg Y-t véstek az pénzre, de az alsó szára alig látszott, és aztán a leplen hagyott kép még inkább torzítva került elő a képeken. Aztán Filas professzor azt U-nak olvasta, mivel még nem tudta mit is talált valójában. Egyébként későbbi kutatások már inkább Y-nak mondják a császár nevének utolsó betűjét. Ha valaki foglalkozik numizmatikával, tanusíthatja, hogy még a tökéletes állapotban fennmaradt ókori érmeken is nehézséget okoz a hasonló betűk megkülönböztetése, főleg a kisebbeken. Így olyan betűk okoznak problémát mint az N-H vagy Y-U és C-K, sőt a C-E betűk is elnézhetőek. Ezek a kézzel vésett és sokszor már kopott verőtöveknek, illetve a sűrű betűsornak is köszönhetőek. A könnyen összetéveszthető Y-U hasonlóságáról meg lehet győződni az itteni képeken is, mennyire V-nek/U-nak látszik az utolsó betű.

Sokkal érdekesebb a KAICAROS szó téves átírása CAICAROS-ra. A lepel képén a császár szó első betűje egyértelműen C és nem K, és mivel néhány példányban maradtak is fenn ilyen változatok3, egyértelmű, hogy létezett ilyen hibával kiadott érme, valószínűleg hasonlót használtak a temetésnél is.

Az alábbi képek szemléltetik, hogy még a jó állapotban fennmaradt érmeken is mennyire megtévesztő lehet egy-egy betű azonosítása, hát még ha annak a leplen megmaradt lenyomatáról készült képekről kell azonosítani azokat. Nem csoda, ha bizonytalanság van néhány hasonló betű azonosításánál.

A nyíllal jelölt Y összetéveszthető a V (ókori latinban U) betűvel

Először ezek sem egyértelműen olvasható betűk mai szemmel nézve

A leplen megmaradt érme-képek kutatása a '80-as évek óta töretlen, sokféle új technikát bevetve, a tudományágak minden területéről jövő szakemberek vizsgálják a különböző lehetőségeket. Régészeti leletek elemzése, számítógépes képeljárások stb. Ha valaki keresi ezeket, találhat jópár tanulmányt amit neves szaklapokban publikáltak, de angol nyelven rengeteg könyv is fellelhető. Jean-Philippe Fontanille, aki híres Pilatus érme szakértő, végzett egy 2001-es kutatást, ő több betűt és a görbe augur-botot is felismerte, ráadásul az eredetileg helyes KAICAROC szót publikálta, mint felfedezhető feliratot.

A betűvariánsok kutatásában az  eredmények tehát nem mindig egyeznek meg pontosan, abban viszont egyet értenek a szakértők, hogy Pilátus Kr.u. 30-ban vert érme látható a leplen. Mivel jelenleg még mindig az 1931-ben készült fényképek a legrészletesebbek, amik a kutatók rendelkezésére állnak, ezért pontosabb eredményeket valószínűleg csak a lepel legmodernebb képrögzítő  eljárásokkal készült fényképezése hozhat. Addig maradnak a régebbi képek elemzése, és néhány kérdésben a találgatások.

Nézzük meg Dr. Alan Whanger módszerét a képek vizsgálatáról:

Jean-Philippe Fontanille, numizmatikus módszere:

És végül egy érme a saját gyűjteményemből:

Megjegyzés

Pontius Pilatus érmei meglehetősen gyakoriak, épp úgy mint a többi júdeai helytartóié. De míg azoké kb 20-30 dollárért megvásárolhatóak már, addig Pilátusé 50-70 dollárnál kezdődnek, de a szebbek jóval 100 dollár fölött vannak. Ebay-en vásárolhatóak Izraelből legálisan, az ottani régészeti hivatal kiviteli engedélyével.

Főbb szakértők, akik a lepel numizmatikai vonatkozásait kutatják:
Francis Filas, jezsuita teológiai professzor, Loyola Egyetem, Chicago
Jean-Philippe Fontanille, numizmatikus, a bibliai érmek szakértője
Michael Marx, numizmatikus szakértő
Dr. Alan Whanger and Mary Whanger, a Duke Egyetem Orvosi Központjának Professor Emeritusa
Dr. Mario Moroni

----------------------------------------------------------------

Hivatkozott és felhasznált források:

1. Víz László:A torinói halotti lepel és korának meghatározása, Ecclesia 1998
2. Pályi Gyula: A torinói lepel, Szent István Társulat, 2010
3. http://greatshroudofturinfaq.com/Crazy/pareidolia/filascoins.html
Rodney Hoare: A torinói lepel valódi, Gold Book, 1998
Gerhard Kroll: Jézus nyomában, Szent István Társulat, 1982
Dr. T.V. OOmmen: Shroud Coins Dating by Image Extraction
http://www.catholicauthors.com/filas.html