Pénztörténet

Kis magyar kincskeresés fémdetektorral

1. Bevezetés

Hóman Bálint monumentális pénztörténeti könyvében Szent István pénzverésének megindulását gazdasági szükségszerűséggel is magyarázza, de az elsődleges okot másként írja le. Idézzük is tőle a sok helyen olvasható  híres mondatait:

"A középkori nyugati felfogás szerint a felségjogok egyik legfontosabbika volt a pénzverés joga. Önálló pénzverés nélkül a XI. századi Európa nem tudott souverain (szuverén, önálló) keresztény uralkodót elképzelni. A mikor tehát István királyi czímet vett fel és népével együtt kereszténynyé lett, nyugati felfogás szerint pénzt is kellett veretnie."

Igen, ez a legfőbb érv, de nézzük azért részletesebben a gazdasái okokat:
- egyre sűrűbb gazdasái kapcsolatok a Nyugattal
- befulladó keleti kapcsolatok
- nagy számú idegen telepes kolóniák bejövetele
- kereskedelem fellendülése
- a magyarok által használt tinópénz, illetve a bizánci arany solidus nagy értéke

Az tudni kell, hogy a Nyugat-Római Birodalom bukása (Kr.u. 476) után Európában nem vertek arany pénzt, egészen a 13-ik századig. Ha szükség volt rá akkor a bizánciak solidusát használták, egyébként az ezüst érmek egyeduralma figylehető meg (bronz vagy rézpénzt sem használtak).

Amikor István felvette a kereszténységet, királyként ismerték el, és a fenti okokból pénzt kellett veretnie, akkor ő is az ezüstöt vette pénzrendszere alapjául. Mivel a dinasztikus-gazdasági-politikai irányvonal egyértelműen Nyugathoz, illetve azon belül is a német-bajorokhoz kötötte az országot, szinte természetesnek lehet venni, hogy a pénzrendszerünkhöz is ők adják mintát: az érmesúly, érmekép, pénzláb, feliratok, mind-mind a bajor pénzveréshez köti az első magyar érmeket. Azért írok érmeket, mert Szent István első pénze a LANCEA REGIS, és később verette a mostani blogbejegyzés tárgyát képező STEPHANUS REX típusú pénzt.

Lancea Regis - az első magyar pénzérme

1. Lancea regis

Szent István királlyal (Kr.u. 1000-1038) kezdődött a máig tartó magyar pénzverési gyakorlat, amely a numizmatikusok sorának ad munkát, örömet és a magyar nemzetnek az önbecsülés egy szeletét. A XI. század elején, és tulajdonképpen végig a század során, nem a gazdasági szükségszerűség kényszerítette ki a pénz kiadását, hanem az a felfogás, hogy a pénzverési jog az egyik legfontosabb királyi felségjog volt a középkorban, a szuverén királyság kifejezője. Nem véletlen, hogy a pénzhamisítókat felségárulásért ítélték el, és álatalában kivégzés volt a büntetésük mindenhol a világon, hiszen aki hamisított az megkérdőjejelezte a király legitimitását.

Ahogy Géza fejedelmmel és Istvánnal Magyarország kezdett betagozódni a latin-keresztény európai kúlturkörbe, úgy vette át az ottani szokásokat, jogrendszert is, így a pénzverést is. A legnagyobb hatással Gizella révén a németek voltak ránk, főleg a bajorok, így az első érmek is annak a területnek a mintáját követték.

A 17-18. században kialakuló magyar numizmatika 200 évig megegyezett abban, hogy az első magyar érme István "STEPHANVS REX" feliratú ezüst dénárja volt (hivatkozása: CNH.I.1.), amelyet a mai napig viszonylag nagy számban és változatban találnak meg régészek és fémkeresősök egyaránt.

Az "első magyar érme" elmélet akkor dőlt meg amikor 1968-ban a baranya megyei Nagyharsányban olyan vegyes lelet került elő, amely egy addig egy vagy két példányban ismert éremből negyvenet tartalmazott. Addig nem is tudták hova tenni az ismert darabokat, nem is tartották magyarnak azokat, de a régészet bizonyította, hogy itt bizony a magyar numizmatikát felforgató lelettel állunk szemben.

Okulásként írom le a történetet, ami velem esett meg. Már nem idei az eset, de nemrég több ismerőssel is megesett, így remélem mások is tanulhatnak belőle. Egy szép téli napon kopogtattak a rendőrök, házkutatási parancsot lobogtatva (épp aludtam, de egyébként nagyon udvariasak voltak), és  kijelentették, hogy 3 darab érméért jöttek amit a vaterán vásároltam. Mit tehettem mást átadtam nekik a kérdéses érmeket: egy Károly Róbert és 2 darab Mária dénárt. Kérdésemre elmondták, hogy kártérítésről az állam illetve a rendőrség részéről ne is álmodjak, mivel egy fémekeresőstől vásároltam, aki lebukott az ország másik felében kb 1 évvel azelőtt (!), és hát ő az ország tulajdonát adta el nekem. Link itt lebukásról:

http://nol.hu/mozaik/illegalis_kincsvadaszokat_ertek_tetten_ujfehertonal

Szóval, ha esetleg kell a pénzem, akkor pereljem be az eladót, amikor megszületik a büntető ügy ítélete.

Az ügyet ide sorolták be, idézet a jegyzőkönyvből: "nagyobb értékre bűnszövetségben elkövetett lopás bűntette". Szép, igaz? Egyébként nem nagy érték, mert a három érme kb 6 ezer forint volt, de akár lehetett volna egy 100 ezres érme is. A házkutatás és lefoglalás után mehettem be tanúvallomást tenni a rendőrörsre.

Tavaly jutottam hozzá az alábbi  1940-es kiadású USA 10 centeshez.

Az USA, mint Svájc is, eléggé ragaszkodik pénzverési hagyományaihoz, sokszor a mai napig használatosak közel száz éves érmei is, hiszen alig változtatnak rajtuk valamit. Így van ez a 10 centessel is, amit dime-nek hívnak, 1796 óta készítik és általában az előlapi érmekép után nevezik el az egyes sorozatokat, jelenleg az 1946-ban bevezetett Roosevelt sorozat a nyerő, nem meglepő módon az előlapon látható Franklin D. Roosevelt után kapta nevét. De a mai bejegyzés főszereplője az ezt megelőző sorozat, amelyet 1916-1945 között vertek és szintén az elején látható alak után nevezték el Mercury dime-nek (Merkúr istenség után), és amely az un. Barber típust váltotta le. Adatai: 90% ezüst+10% réz, átmérő: 17.9 mm. A hátlapon viszont az olasz fasizmus mozgalmi jele, a fasces látható, ami viszont eredetileg a hatalom ősi római jelképe. Vesszőnyalábokat fogtak össze bőrszíjakkal és bárddal, és a lictorok vitték a különböző hivatalanokok előtt, akiknek a fegyelmező-bírói hatalmát mutatta a fasces. A bárd alapvetően hozzátartozott a vesszőkhöz, de nem feltétlenül. A népgyűléseken kivették azt, illetve az alacsonyabb rangú hivatalnoktól is elvették ha magasabb rangúval találkozott. Ebből a szóból származik maga a fasizmus kifejezés is.

Látható például ezen az 1925-ös olasz két líráson, amit szintén nemrég sikerül vásárolnom.

Az amerikai 10 centes tervezője Adolph A. Weinman volt, és igen a nevéből kitalálható, hogy német származású, Durmersheim-ben született, Németországban. De ennek semmi köze ahhoz, hogy milyen jelkép került az érmére, hiszen 1916-ban tervezte amikor Mussolini még szocialistaként a fronton harcolt. Tervezője szerint az USA háborúra való felkészültségét jelezték a hátlappal, ileltve a békére való törekvést is egyben (az USA 1916-ban még habozott, hogy belépjen-e a nagy háborúba). A probléma nem is ez, hanem, hogy még jó másfél évtizedig bocsájtották ki ezt a sorozatot, azután is, hogy Európában kompromittálták a jelképet.

A jelkép egy 1700-as évek végéről származó itáliai papírpénzen (szintén saját gyűjteményből):

És még egy kis meglepetés a mások iránt mindig érzékeny amerikaiak részéről. Nézzük csak meg jobban mi is van Lincoln kezei alatt a híres emlékhelyen, Washingtonban:

Nagyobb térképre váltás