1. Bevezetés
Hóman Bálint monumentális pénztörténeti könyvében Szent István pénzverésének megindulását gazdasági szükségszerűséggel is magyarázza, de az elsődleges okot másként írja le. Idézzük is tőle a sok helyen olvasható híres mondatait:
"A középkori nyugati felfogás szerint a felségjogok egyik legfontosabbika volt a pénzverés joga. Önálló pénzverés nélkül a XI. századi Európa nem tudott souverain (szuverén, önálló) keresztény uralkodót elképzelni. A mikor tehát István királyi czímet vett fel és népével együtt kereszténynyé lett, nyugati felfogás szerint pénzt is kellett veretnie."
Igen, ez a legfőbb érv, de nézzük azért részletesebben a gazdasái okokat:
- egyre sűrűbb gazdasái kapcsolatok a Nyugattal
- befulladó keleti kapcsolatok
- nagy számú idegen telepes kolóniák bejövetele
- kereskedelem fellendülése
- a magyarok által használt tinópénz, illetve a bizánci arany solidus nagy értéke
Az tudni kell, hogy a Nyugat-Római Birodalom bukása (Kr.u. 476) után Európában nem vertek arany pénzt, egészen a 13-ik századig. Ha szükség volt rá akkor a bizánciak solidusát használták, egyébként az ezüst érmek egyeduralma figylehető meg (bronz vagy rézpénzt sem használtak).
Amikor István felvette a kereszténységet, királyként ismerték el, és a fenti okokból pénzt kellett veretnie, akkor ő is az ezüstöt vette pénzrendszere alapjául. Mivel a dinasztikus-gazdasági-politikai irányvonal egyértelműen Nyugathoz, illetve azon belül is a német-bajorokhoz kötötte az országot, szinte természetesnek lehet venni, hogy a pénzrendszerünkhöz is ők adják mintát: az érmesúly, érmekép, pénzláb, feliratok, mind-mind a bajor pénzveréshez köti az első magyar érmeket. Azért írok érmeket, mert Szent István első pénze a LANCEA REGIS, és később verette a mostani blogbejegyzés tárgyát képező STEPHANUS REX típusú pénzt.
2. A STEPHANUS REX érme felirata és rajzolata
Az előlapon és hátlapon is hasonló a rajzolat: elől kettős gyöngykör, hátul kettős vonalkör között feliratok:
előlap: STEPHANUS REX
hátlap: REGIA CIVITAS (ez néha jobbról balra olvasandó)
Ezeket mindkét helyen egy kerszet vágja át, szinte az érme teljes átmérőjében. A keresztszárnál kezdődnek a feliratok. A belső körben négy háromszög látható.
Az érmek ponctechnikával készültek, a feliratok betűtípusai tipikusan az akkori magyar kultúrára jellemzőek, eltérnek az ismert nyugati típusoktól, a hátlap G és A rajzolata pedig teljesen ismeretlen volt Európa többi részén. A hátlapi felirat jelentéséról már írtam a LANCEA REGIS bejegyzésben, annyit azért elmodnok itt is, hogy Szent István első érméjén a bajor REGINA CIVITAS egyszerűsdött le REGIA CIVITAS-ra, majd ez hagyományozodótt át a STEPHANUS REX érme hátlapjára. Jelentése: királyi város (Esztergom vagy Székesfehérvár, erről a mai napig megy a vita, de Ezstergom az esélyessebb). A STEPHANUS REX felirat egyértelmű: István király. Ez az érmekép sokáig jellemző volt a magyar érmekre, csak a fleirat változott: pl ANDREAS REX
3. Géza fejeledem pénzverése és az elsőbbség kérdése
Itt kell megemlíteni, hogy néhány történész (pl László Gulya) szerint azok az érmek amelyeken a REGIA CIVITAS felirat jobbról-balra olvasaható, azok Géza fejedelem érmei, mert akkoriban használták még hivatalosan a magyar rovásírást is. Ezen gyenge érv ellen viszont több és sokkal erősebb érv szól: Géza nem használhatott királyi címet, ezt nagyon komolyan vették, épp ezért érmet sem verethetett, valamint a kutatások alapján István első érméje a LANCEA REGIS típus érmeképe, kb Kr.u. 1000 év körül teljesen más képet mutatott mint a második érméje, amit pedig csak 1015-1020 körül kezdtek verni.
Kis zavart okoz az a tény, hogy István pénzeinek mindkét érmeképét a X. századi német vagy bajor érmekhez lehet kötni, hiszen a LANCEA REGIS is az akkori tipikus frank-német templom-képet veszi alapul, de a STEPHANUS REX is német örökség, azon belül szinte csak a bajorokra jellemző, a belül egy kereszt által négy részre osztott háromszögekkel diszített elő- és hátlap. Ez ad okot a vitára, hogy végül is melyik érmetípus volt előbb. A háromszög-diszítmény a bajoroknál egyébként II. Henrik bajor herceg regensburg-i obulusain jelenik meg - ő István apósa volt.
A LANCEA REGIS elsőbbsége mellett szól az is, hogy abból jóval kevesebb található, így inkább köthető István uralkodásának elejéhez, hiszen akkor még nem volt szükség annyi pénzre mint később a STEPHANUS REX feltétlezett készítésekor, amelyek a mai napig százszámra kerülnek elő. Ez utóbbinál ráadásul a régészeti leletek elemzése is egyértelműen a későbbi keletkezés meleltt szólnak.
A STEPHANUS REX típusú érmekből két fő fajtát különböztetnek meg, ezeket időben jóval messzebbre téve egymástól: a CNH.I.7-et tekintik a második István-éremnek, a CNH.I.1-et a harmadiknak. A CNH.I.7-ből három példány ismert, mind külföldi lelőhelyről, és csak jóval nagyobb súlya különbözteti meg a későbbi típustól. A CNH.I.7 tipikus dénár súllyal rendelkezik, és valószínűleg időben nemsokára a LANCEA REGIS után verték.
4. Dénár vagy obulus
A STEPHANUS REX a magyar honlapokon legtöbbször dénár elnevezéssel szerepel, holott az átlagsúlya kb 0,75 gr, így az akkori nyugati, és főleg a mintának vett bajor súlyok alapján inkább féldénárnak, azaz obulusnak kellene tekinteni. Akkorban Nyugaton nagyjából 1,2-1,8 gr között készültek a dénárok. Hóman vizsgálatai alapján István pénzei 0,556 és 0,962 gra között váltakoznak. Ez azért lehetséges mert az akkori kor technikájával nem tudtak egyenletes súlyú érmeket verni, így maradt az "al marco" pénzverés, azaz egységsúly alapján. Vettek egy márka ezüstöt és abból meghatározott számú rémet kellett kiadni. Annak ellenére, hogy nagy volt a különbség, hivatalosan mindegyik ugyanannyit ért. Élelmes emberek gyakran levágták az érmek széleit, így gyűjtve az ezüstöt. Ma is kerülnek elő a földből kissé szögletesre nyírt érmek. Azért persze nem lehetett ezt feltűnően csinálni, ezért is volt a gyöngykör az éleknél.
A súlyadatokon kívül az érmekép is tipikusan a bajor obolus mintát követte. A numizmatikai elemzéseknél a nemesfémek gyors kopása miatt 5%-ot hozzá szoktak adni az érmek súlyához, így István érmeinek átlagsúlya Hóman szerint 0,800 gr.
Az igazság kedvéért le kell írni, hogy ma a numizmatikai szakirodalom következetesen a dénár elnevezést használja, ha olvassuk a korral leginkább foglalkozó dr Gedai István közleményeit, azokban sem találkozhatunk az obulus elnvezéssel.
CNH.I.1 - Szent István dénárja/obulusa - a hátlapon megfigyelhető a speciális magyar G és a második A betű
5. Tisztaság és pénzláb
A STEPHANUS REX érmek átlagos tisztasága 0,860 ezrelékes, de létezik 0,900-es. A kor technikájával maximum 0,960 tisztaság volt elérhető.
A középkori érmeknél a pénzlábak megállapítás mindig nagy vitát vált ki, főleg ha nem marad semmi írott forrás. Ennek oka, hogy Európában számtalan alapsúly létezett, habár mindenhol márkát vagy fontot használtak, de ezekeből rengeteg féle volt használatban. Hóman azt valószinűsíti, hogy István a 408 grammos frank márkát vette alapul, és ebben 240 darab dénár vagy 480 darab obulus volt az alap, amihez a beváltási illetéket is hozzáadva és így higítva az ezüstöt, 510 darab obulsut vertek.
6. Korabeli kedveltsége
Ahol Szent István pénzeiről írnak, mindig megemlítik, hogy milyen nagy sikert ért el egész Európában az akkoriban ott uralkodó pénzromlás közepette. Stabil pénzlába és finomsága miatt hamar megkedvelték, a kereskedők elterjesztették és szívesen fogadták mindenhol. Az illegális és hivatalos utánzása is hamar megindult. Előbbi nyerészkedésből, utóbbi azért, hogy kiszorítsák az "idegen" pénzt. Leletekben gyakran fordul elő a mai napig Horvátország, Morva- és Csehország, Szilézia, Szászország, Poroszország, Lengyelország, a Balti-államok, Skandinávia - főleg Dánia és Svédország - területén, de találtak belőle pl a Ferőer-szigeteken is. Stabilitását az is mutatja, hogy a XI-ik századi magyar leletekben szinte nincs is külföldi érme.
7. Mostani numizmatikai értéke
Egy szép STEPHANUS REX érme értéke ma kb 50 ezer forint, a ritkább fajták a többszörösét is érhetik.
