A magyar pénzverés kezdete a magyar államalapításig nyúlik vissza. Amint az korábbi bejegyzésben írtam a pénzverés gazdasági szükségszerűség, de talán Szent István (1000-1038) korában még inkább a szuverén államiság kifejeződése volt.
István király pénzveréséről most nem írok, azt már korábban részletesen bemutattam. István utódai alatt folytatódott a magyar érmekibocsájtás, Orseoló Péter és Aba Sámuel ugyanazzal az érmeképpel, de természetesen saját név-felirattal adtak ki érmeket, valamint a hátlap REGIA CIVITAS feliratát a PANNONIA váltotta fel. Ezek olyan ritkák, hogy a középkori magyar numizmatika legértékesebb darabjai közé tartoznak. Egy-egy szép darabért több százezer forintot adnak a gyűjtők (2013-ban).
Orseolo Péter pénze
A REGIA CIVITAS hátlapot I.András (1046-1060) hozta vissza, ugyanazzal az érmeképpel, ezekkel visszautalva az első királyra és így legitimálva hatalmát. Később a hátlapon nála is a PANNONIEA felirat jelent meg. Egyes értelmezések szerint mind a REGIA CIVITAS mind a PANNONIA/PANNONIEA körirat a teljes magyar királyságra utalt. I.András második típusán jelent meg a szigla, ami aztán hosszú időn át a magyar pénzverés egyik jellegzetessége maradt. A szigla kis jel illetve mellékjegy ami nem tartozik szorosan az érmeképhez, és sokféle alakzatban tűnik fel, mindenféle variációban és mennyiségben: kör, vonal, ék, csillag, pont stb.
A numizmatikusok a mai napig vitatkoznak azon mire is használták ezeket (verdejel/személyzet/mennyiség jelölése???). Mindenesetre a poncolásos technika mellett ez is a pénzverés/ötvösművesség egyik, csak a magyarok által használt technikája volt.
András hercegi pénze
I.András és testvére a későbbi I.Béla király közötti vetélkedéshez kötődik a magyar hercegi pénzverés kezdete. Magyarországon, Európától eltérően nem volt jellemző a hercegi pénzverés, ez a felségjog kizárólag a királyt illette meg, de az néha rászorult az engedményre, mint ahogy Andrással is megtörtént. Öccsét a nyitrai és bihari területek igazgatásával, védelmével bízta meg, és engedélyt adott a BELA DUX feliratú pénzek kibocsájtására. Itt jegyezhető meg, hogy a szlovákok ezt tekintik az önálló Felvidéki (értsd: szlovák) pénzverés kezdetének. Ha valaki olvassa a szlovák numizmatikusok tanulmányiat erről a korról, ők sosem a magyar királyi érmeverésről, hanem a "nyitrai hercegség" pénzkibocsájtásáról, illetve a szlovákiai/szolvák területek pénzveréséről írnak. De ez más lapra tartozik. Mindenesetre Béla uralomra kerülése után természetesen BELA REX felirattal folytatta a pénzverést, és uralma alatt alakult ki a pensa auri számolási egység aminek értéke így alakult: egy bizáni solidus=egy tinó ára=40 dénár. Ezt a számolási összeget a 15-ik századig fenntartották, és mindig 40 dénárt értettek alatta.
Salamon pénze
Az 1063 után korszakot András és Béla fiai közötti versengés jellemezte: Salamon illetve Géza/László/Lambert tartottak igényt a trónra. Salamon nevéhez két újítás kötődik: egyrészt az érmeképen megjelenik az első királyábrázolás (félig látható, szemben álló sematikus királyalak), valamint a lucrum camarae is nagy valószínűséggel nála indult el. Ez utóbbi a nyugatról átvett gyakorlat szerint évente kötelező pénzbeváltást jelentette, ami után illetéket kellett fizetni. Ez ekkor még nem jelentette az ezüst higítását. Jellemző hátlapi felirat volt a PANNONIA TERRA. 11 éves uralma alatt sokféle érmeképpel adtak ki pénzt, valószínűleg az újabb sorozatok megkülönböztetése miatt. Salamon alatt Géza veretett herceig érmeket MUONAS DUX felirattal.
I.Géza (1074-1077) mint király egyféle érmet veretett, GEUCA REX felirattal. I.László már sokszor újított pénzt, így kilenc féle érme kötődik nevéhez, LADISCLAUS REX jelzéssel, és nála kezd eltűnni a PANNONIA felirat, amit a hátlapon is a király neve helyettesít.
I.László egyik érméje