HTML

Pénztörténet

A blog a pénz történetével foglalkozik, főleg numizmatikával, azaz érmékkel, de szó lesz bankjegyekről, pénzhelyettesítőkről, a pénz történetével foglalkozó kidaványokról, könyvekről, újságokról és katalóguskoról. A fő témakör: a Római Birodalom III-IV-ik századi, és a középkori magyar érme kibocsájtás X-XVI. század között.

Friss topikok

Numizmatikai blog

2014.12.14. 14:01 Pénztörténet

Törvénytervezet a fémkeresőzés szigorításáról

2014. december 15-én szavaz a magyar Parlament a fémkeresőzés szigorításáról.

Itt van az törvénytervezet, a 31. paragrafust érdemes olvasni a 12-ik oldalon:
http://www.parlament.hu/irom40/02082/02082.pdf

Ez egy cikk a Fejér Megyei Hírlapban:
http://feol.hu/hirek/vege-a-civil-gyujtok-detektoros-tevekenysegenek-1657775

Törvénymódosítások:
31. §
A Kötv. 20/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép :

„20/A.

(1) Fémkereső műszer használata — a hivatás gyakorlásához jogszabályban meghatározott módon szükséges használat kivételével — hatósági engedély alapján végezhető tevékenység.

(2) A hivatás gyakorlásához szükséges használatot jogszabályban meghatározott módon be kell jelenteni.

(3) A hatóság jogszabályban meghatározottak szerint megtilthatja a fémkereső műszer használatát.

(4) Fémkereső műszer nyilvántartott régészeti lelőhelyen történő használata régészeti feltárási tevékenységnek minősül.

(5) Ha a fémkereső műszerrel végzett bármilyen tevékenység során régészeti lelet vagy annak tűnő tárgy kerül el ő, a 24 . (1)—(2) bekezdése szerint kell eljárni .”


Ezen kívül:
23. §
A Kötv. 8. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A régészeti lelet kereskedelmi forgalomba nem hozható . ”

 

(5) A Kötv. 93 . § (1) bekezdés a következő v)y) pontokkal egészül ki :
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben :)
„v) meghatározza az örökségvédelmi tanácsadó testületek m űködtetésével kapcsolatos
feladatokat;
w)szabályozza a fémkereső műszer használatát;
x) állapítsa meg a nyilvántartott műemléki érték, a műemlék, a műemléki terület fenntartására és méltó használatára, a műemléki értéket érintő tevékenységek támogatására vonatkozó szabályokat;
y) állapítsa meg a műemléki értéket érintő engedélyhez kötött tevékenységek végzésének szabályait.”

Indoklás:

A 23. §-hoz
A fémkereső műszerrel okozott lelőhelyrongálás és illegális leletkereskedelem megakadályozása érdekében szükséges szabályozás.

A 31. §-hoz
A fémkereső műszerrel okozott lelőhelyrongálást és illegális leletkereskedelmet megakadályozó szabályozás.


Fogalommagyarázatok a törvényhez:

A módosítás a régészeti lelőhelyek feltáráson kívüli védelme érdekében kitér a fémkereső műszer használatának szigorúbb szabályozására is, továbbá a Honvédelmi Minisztérium javaslatára beemeli a hadtörténeti örökség fogalmát is a kulturális örökség elemeinek körébe.


19. Műszeres lelőhely- és leletfelderítés: a légifelvételezés, a föld és víz alatti építmények és tárgyak vagy azok maradványainak, lenyomatainak geofizikai úton történő felmérése, a fémkereső műszerrel detektorral) végzett lelettérképezés vagy -gyűjtés, geodéziai felmérés, és minden egyéb műszerrel folytatott olyan tevékenység, amely régészeti lelőhelyek vagy leletek felderítésérirányul.


30. Régészeti feltárás: tudományos módszerrel végzett tevékenység (régészeti megfigyelés, terepbejárás, próbafeltárás, megelőző feltárás, mentő feltárás, tervásatás, műszeres lelet- és lelőhely-felderítés, beleértve a fémkereső műszer használatát), melynek célja a régészeti örökség elemeinek felkutatása.

1 komment

2014.10.22. 18:40 Pénztörténet

III. Béla rézdénár tisztítása

A cím kicsit csalóka, mert nem a teljes érmet tisztítottam meg, hanem csak egy zöld penészfolttól szabadítottam meg az érmet. Nemrég vásároltam a vaterán, ahol csak az egyik oldala volt lefényképezve (egyébként a CNH101-es kufikus írású rézpénzről van szó). Így nem vettem észre a hátlapon lévő zöld foltot, amit tipikusan a műtrágya okoz. Van olyan zöld rárakodás, ami inkább odakövesedett oxidáció, amit nem lehet lekaparni, az nem is veszélyes. Viszont ez a fajta világoszöld, könnyen morzsolódó, illetve néha elkenhető rárakódás könnyen terjed, és amiért igazán veszélyes: bele is eszi magát az érme belsejébe. Ez is az egyik ismertetőjele, megkülönböztetve a sötétebb oxidációs rárakódástól. Elég nehéz vele elbánni. Ugyan könnyen lejön, de nemsokára visszatérhet.

Nézzük is mit csináltam:

- tűvel lekapartam az összes zöld anyagot, látszik is, mennyire megette a réz anyagot

- tűz fölött kiégettem

- a kormot letöröltem

Ja, és érdemes elolvasni ezt a jó kis összefoglalót a kufikus érmekről, ami a Numizmatikai Közlönyben is megjelent:

http://www.academia.edu/4428671/Classification_of_the_Cufic-like_Copper_Coins_of_B%C3%A9la_III

 

III_Béla_előlap_zöldfolt.JPG

 

Szólj hozzá!

2014.08.11. 14:46 Pénztörténet

Crispus VOT/V kis bronza

Nemrég sikerült beszereznem az alábbi római kis bronzot, amit Crispus caesar, Nagy Constatntinus elsőszülött fia nevében bocsájtottak ki. Az előlap a szokásos, balra néző páncélos mellkép, felirata a nevének és címének rövidítései: FL(avius) IVL(ius) Crispus NOB(ilissimus) CAES(ar), azaz az apja mellett "csak" cézári címet viselt, hiába volt a birodalom egyik legjobb hadvezére. Nagyon fiatal kora ellenére is, tegyük hozzá.


IMG_7438_előlap-horz.jpg


Az érme hátlapja érdekesebb motívumokat mutat: a koszorús VOT/V középen lévő irat típus egy kicsit ritkább a többi kisbronz-hátlaphoz képest, de nem az beszerezhetetlen darab. A verdejel már jobb: öt betűből áll. A TS utal arra, hogy Thessalonikiben készült, azaz a mai Görögország északi részén, a negyedik officinában, amit a harmadik görög delta betű mutat. A negyedik-ötödik betű: VI. Azt, hogy mi ez a hatos szám a mai napig nem tudják a numizmatikusok, épp úgy, ahogy a 3-ik századi billon antoninanusokon megjelenő XXI-et sem tudják megmagyarázni egyértelműen.

A kérdéses érme a Sear katalógusban a 16756-os sorszám alatt szerepel (RIC 105-106, VII. ). A Sear kötetben a 16739-es érménél hoz egy lehetséges magyarázatot a VI-os számra:
ez a jelölés Thessaloniki-i verdében jelent meg és 320-24-es években használták. Carson könyvében (Coins of the Roman Empire) azt írja, hogy ez egyfajta értékjelzés volt, utalva Licinius 6 scrupula súlyú follisának egyhatod értékére (1 scrupula = a római font 1/288-ad része). Ezt a magyarázatot Sear elvetette, mivel ugyanekkor megjelent a VII-es jelölés is, az pedig nem illik ebbe a magyarázatba.

Mindenesetre ez egy ritkább verdejel, kb a kétszeres árat adja mint a legkommerszebb kis bronzok, a koszorú nélküli verzió pedig ennél is többet ér.

Az érmet 320-ban adták ki, utalva Crispus 5 éves cézárságára, ezt a címet 316-ban kapta apjától.



IMG_7438_jeloles.jpg

Szólj hozzá!

2014.05.07. 22:11 Pénztörténet

Ujszászi Róbert: A XII. századi magyar rézpénzek

 

A numizmatikai szakirodalmat bemutató legújabb posztban a szegedi Móra Ferenc múzeulógus-numizmatikusnának Ujszászi Róbertnek, 2010-ben megjelent könyvét ismertetem.

A könyv a magyar pénztörténet egyik legkülönösebb és máig sok vitát kiváltó fejezetével foglalkozik: a XII. századi rézpénzek készítésével és forgalmával. A sok vita annak köszönhető, hogy írásos emlék nem maradt fenn a kérdéses érmekről, és a korban egyáltalán nem volt forgalomban rézpénz Európában, kivéve Bizánc, de az egy külön kultúrterület.  A CNH 98-103. közötti 6 féle változat tartozik az említett érmekhez, amelyket két fő típusba sorolnak: a királyalakos és a kufikus, azaz arab feliratos típusba.

Itt nem akarok a sok-sok felvetődő kérdésekbe részletesen belemenni, hiszen a szerző is írt egy majd 200 oldalas könyvet a témában, pedig ez tényleg csak egy rövid átmeneti korszakát jelentik nemcsak az európai, hanem a magyar pénztörténetnek is.

 A műben olyan kérdésekre kereshetünk választ mint, hogy ki verethette az érmeket, milyen technikával készültek, kiket ábrázoltak rajtuk, hogyan illeszthetőek a korabeli pénzrendszerbe, mi az anyagösszetételük és persze a legfőbb kérdés: milyen céllal készültek egyáltalán.

A könyv részletesen elemzi a fenti problémákat, amelyek legtöbbjét nem lehet megnyugatóan lezárni ma sem, mindezt jó nyelvezettel és stílussal, bár - mivel szakkönyv hatalmas jegyzettel - leginkább azok számára akik érdeklődnek a magyar középkori pénzverés részletei iránt.

Szólj hozzá!

2014.04.08. 14:20 Pénztörténet

Fémdetektoros fosztogatók újabb rablása

Címkék: fosztogatás csempészet Visy Zsolt fémdetek keresőzés

A Magyar Nemzet 2014. április 5-i számában jelent meg egy hosszú beszélgetés a Seuso-kincsről, és ebben elhangzott egy rövid beszámoló Visy Zsolttól arról, hogy megint nagy mennyiségű római pénzleletet vittek ki az országból, amit illegális fémdetektorosok ástak ki Magyarországon és csempésztek külföldre, megfosztva a régészeket a kutatástól és Magyarországot a szakmai világhírtől (lásd a szlovákok milyen pozitív propagandát tudnak csinálni a kassai kinccsel). Íme a részlet az újságból:

Magyar Nemzet: Ismerünk más olyan esetet, hogy hasonló méretű, súlyú műkincset csempésztek ki az országból?

Visy Zsolt: Napi történet is van. Hiteles forrásból nemrég jutott tudomásomra, hogy tízezres vagy azt meghaladó darabszámú kincset, pénzérméket vittek ki, bocsátották áruba. Római érmeket, mondhatni, egy légiókasszát, teljes évi zsoldot. Le is verte a piacon az ezüstérmek árát. Nagy baj, ha ezt a folyamatot Magyarország nem tudja megállítani. Az Icomoson (Műemlékek és Műemlékhelyek Nemzetközi Tanácsán) keresztül is próbálunk nyomást gyakorolni, hogy a magyar állam hozzon olyan törvényt, amelyik ezt meg tudja fékezni. De ez még nem elég. Hozzunk olyan intézkedéseket, amelyek valóban érvényt tudnak szerezni a törvényeknek. És kezdődjön meg olyan felvilágosító- és didaktikai munka, amely révén megértetjük a magyar néppel, hogy a föld kincse a magyar nemzet kincse.

 

 

 

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása