HTML

Pénztörténet

A blog a pénz történetével foglalkozik, főleg numizmatikával, azaz érmékkel, de szó lesz bankjegyekről, pénzhelyettesítőkről, a pénz történetével foglalkozó kidaványokról, könyvekről, újságokról és katalóguskoról. A fő témakör: a Római Birodalom III-IV-ik századi, és a középkori magyar érme kibocsájtás X-XVI. század között.

Friss topikok

Numizmatikai blog

2014.03.25. 12:08 Pénztörténet

Morgan dollárok


Bevezetés

A magyar aukciós oldalakon időről-időre felbukkanak a nagy méretű ezüst dollárok, az USA-ban kibocsájtott un Morgan-dollárok. Általában el is kapkodják ezeket, mert tényleg látványosak, magas a nemesfém-tartalmuk és úgy általában népszerűek az amerikai érmek. A 19-20-ik századi USA-beli érmek közül ezek a leggyakoribbak, és viszonylag olcsón hozzájuk lehet jutni, így a világ minden táján nagy a kereslet a gyűjtők körében ezek iránt. Ezért is készült ez a bejegyzés is, hogy kicsit jobban megismerkedjünk ezzel az éremfajtával.

Előzmények

A 19-ik században a világ országai sorra tértek át az ezüstről aranyvalutára. A megnövekedett kereslet miatt egyre több bankjegyre volt szükség, ami iránt a bizalmat csak úgy tudták biztosítani ha az államok jegybankjai vállalták a nemesfémekre való átválthatóságot. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy ha valaki besétált egy 5 fontos bankjeggyel a Bank of England-be, akkor ott kötelesek voltak neki 5 font értékű aranyat (aranyérmet) átadni. Ez addig működött amíg a kormányok nem kezdtek el fedezet nélkül bankjegyeket kibocsájtani (jellemzően az első világháborúban érkezett el ez a korszak), másrészt szorosan az arany árfolyamához kötötték a valuták árfolyamát, volt elég valódi arany a széfekben (később ez megfogyatkozott, mert a háborúkban csak aranyért kereskedetk), és az emberek megbíztak saját valutájukban.

Az arany alapot (vagy aranystandardot) Anglia vezette be a 18-ik században, itt volt a világ pénzügyi központja 1914-ig. A pénzvilágban mindenki azt nézte mit csinál a Bank of England, és őt utánozták. Az Osztrák-Magyar Monarchia 1892-ben tért át az aranyvalutára, a korona, a pengő és eleinte a forint is aranyalapú volt, de csak a koronát lehetett valóban átváltani aranyra (ezt mutatja az is, hogy csak a monarchia idején voltak valódi aranyból készült forgalmi pénzeink, amik nagyon népszerűek a gyűjtők körében ma is, és a ritkábbakat rendesen hamisítják is, főleg mert ezt az arany éremkkel a legkönnyebb megcsinálni). Az ezüststandardot legtovább Kína használta 1935-ig.

Szóval a világ pénzügyeinek fősodratából az USA sem maradhatott ki, így 1873-ban meg is hozták a negyedik pénzverési törvényt (Fourth Coinage Act), ami többek között bevezette az aranyalapot, rendelkezett a négy nagy pénzverde létesítéséről: Philadelphia, San Fransisco, Carson City, Denver, és két kisebb verdéről is: New York, Boise City. Ezeket az érmeken különböző betűkkel jelölik, pl a CC a ritkábbak közé tartozik. Ezen kívül a törvény megszüntetett néhány érme fajtát: a két és három centest és a half dime-ot.

MorganDollar.jpg
A Bland-Allison Act

Mint minden változás - főleg a gazdaságban - ez is érdekeket sértett. A nagy nyugati ezüst bányák csak mint a '73-as büntettként kezdték emlegetni a törvényt, és nagy nyomás alá helyezték a kormányt az ezüst újra-használata miatt.

A kormány néhány évig elbírt a lobbival, de aztán meghozták a híres Bland-Allison törvényt 1878 február 28-án. Ez rendelkezett arról, hogy a kormány köteles havonta 2-4 millió dollár értékben ezüstöt venni a nyugati bányáktól 16:1-es arányú árral az aranyhoz képest, és ezeket érmék formájában forgalomba is kellett bocsájtani. Ezek lettek a jól ismert Morgan dollárok. A gyakorlatban ez az jelentette, hogy az USA-ban ebben az időszakban bimetallic (kétfémes ?) rendszer volt érvényben, azaz arany- és ezüst érmeket is használtak és be is lehetett ezeket váltani.

Az új bányák nyitásának és az egyre nagyobb ezüstkitermelés követekezménye lett világszerte az ezüstár zuhanása, 1908-ra az aranyhoz képest 40:1-hez váltották. Ilyen körülmények között az USA kormányának már igen nagy veszteséget jelentett a rögzített 16:1-es arányban felvásárolni a nyugati bányák ezüstjét. Ez vezetett oda, hogy 1900-ban az USA végleg a kizárólagos aranyalapra tért át, és 1904-ben megszüntették a Morgan-dollárok verését. 1921-ben egy évig újra kezdték készíteni, de az már csak rövid epizódot jelentett az érmetípus életében.

GeorgeMorgan.JPG

                                             George Morgan, ülő sor, jobbról második


Az érme leírása

Az érme a tervezőjéről, az angol Geroge T. Morgan-ről kapta a nevét, aki Londonban a királyi pénzverdében dolgozott, és később Amerikába vándorolt. Ott a philadelphia-i pénzverdében előbb segéd-vésnők lett, később vezető bepsztásab került. Több próbaveretet is tervezett, aztán ő kapta az új 1878-as ezüst dollár tervezését is, ami manapság a gyűjtők körében az egyik legnépszerűbb amerikai érme.

Az érme előlapján a szabadságot jelképező nőalak feje látható "Liberty" felirattal, a körirat pedig az USA jelmondata: "E pluribus unum" és az adott évszám. Érdekesség, hogy a nyak vágásánál, ahol az utolsó hajfürt eléri, van egy M betű, ami a tervező nevéből származik.

A hátlapon az USA jelképe a sas látható, kiterjesztett szárnyakkal, "UNITED STATES OF AMERICA" és "ONE DOLLAR" feliratokkal, valamint alul a verdejel látható. A verdejelek:
CC- Carson City (1870-1893)
D - Denver (1906-)
O - New Orleans (1838-1909)
P - Philadelphia (1793-)
S - San Fransisco (1854-)

Ahol nincs verdejel, az az érme Philadelphia-ban készült, mert 1979 előtt ott nem jelölték a verdét.

Az érme 26,73 gramm és 38,1 mm átmérőjű, és .900-es tisztaságú ezüstből készült.

Az évek során az érmeképen semmi változás nem történt, egyedül az évszámok és a verdejelek mutatnak némi változatosságot. Habár vannak verési hibák, és ritka évszámok, ezek közül néhány:
- 1889 CC. Nagyon kevés készült Carson Citiy-ben, és a legtöbb gyűjtő csak álmodik róla, hogy ezt a verziót be tudja szerezni, mivel az 1918-as Pittman törvény miatt a legtöbbet beolvasztották.
- 1893 S. Ez is az egyik legritkább típusba tartozik, pár ezer maradhatott fenn ezekből
- 1895 S. Szintén ritka típus, eleve kevés készült és sokat semmisítettek meg.

Verőtőhibák

- 1878 Philadelphia-ban véltelenül a többitől eltérő verőtővel kezdték gyártani az egy dollárosokat: a hátlapon a sas farka 7 helyett 8 darab tollat tartalmazott. Ezek egy része forgalomba került és most kedvelt gyűjtői relikviák, egy részüket felülnyomták a jó verőtővel, ami igen jól látszik is, aztán elkezdték ugyanebben az évben jó verőtővel is verni az érmeket. Így 1878-ban háromféle érme került ki a fő verdéből.
- 1880 CC. Ugyanilyen felülnyomás történt, amikor 1880-ban Carson City-ben a már kész 1879-es évszámokat nyomták felül és a régi számok részletei elég jól látszanak is.
- 1921 D. Nem nagy ritkaság, csak érdekesség, hogy az 1921-es Morgan dollár az egyedüli, ami ebben a sorozatban a denveri verdéből került ki, mert ott csak 1906-ban nyitották meg az üzemet, míg a dollár verését 1904-től leállították.

A darabszámokról általában elmondható, hogy az egy dollárosból minden éveben minden verdében átlagban pár millió darabot készítettek, volt pár ritkább évjárat, és volt néhány kiemelkedő, pl 1921 amikor csak Philadelphia-ban 44 milliót csináltak. Nem számoltam össze, de kb 300-400 millió készült összesen, tehát nem egy nagy ritkaság, bárki tud vásárolni az ebay-en vagy magyar aukciós oldalakon is, de jól vigyázzunk mert az egyik legjobban hamisított amerikai érme, és elég jó minőségben másolják. Aki nem biztos a tudásában, inkább kérdezzen meg szakembert.

 

Az 1878-as 8 tollas verzió és annak felülnyomott változata:



1878_8tollas.jpg



1878_8tollas_felülnyomott.jpg

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://penztortenet.blog.hu/api/trackback/id/tr965878194

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.