HTML

Pénztörténet

A blog a pénz történetével foglalkozik, főleg numizmatikával, azaz érmékkel, de szó lesz bankjegyekről, pénzhelyettesítőkről, a pénz történetével foglalkozó kidaványokról, könyvekről, újságokról és katalóguskoról. A fő témakör: a Római Birodalom III-IV-ik századi, és a középkori magyar érme kibocsájtás X-XVI. század között.

Friss topikok

Numizmatikai blog

2014.02.11. 15:17 Pénztörténet

A XII. század magyar pénzverése

Címkék: érme III. Béla magyar pénzverés XII. század II. Béla II. Géza II. István

A XII. század magyar pénzverése

Numizmatikai körökben a XII. századot, magyar vonatkozásban az anonim dénárok, vagy az aprópénzek korszakának szokták nevezni. A korábbi időkben, a nemesfém hiánya és főleg a lucrum camarae gyakorlata miatt, egyre kisebb és rosszabb minőségű pénzeket vertek a Magyar Királyságban. A Kálmán király (1095-1116) alatt felgyorsult folyamat eredményeként az 1100-as években a dénárok mérete csökkent, így alig marad hely a köriratoknak, ezért előbb rövidítéseket használtak, majd érthetetlen jeleket/betű-utánzatokat, aztán végül a hátlapról, majd az előlapokról is eltűnt mindenféle felirat, vagy az annak szánt utánzat, jelzés. Ezért ezek az un anonim, azaz néma dénárok. Így aztán a gyűjtők, szakemberek sok esetben bajban vannak melyik királyhoz soroljanak egy-egy ilyen érmet.

Az általános pénzromlás nemcsak nálunk, hanem egész Európában általános volt a XII. században. Jellemző vonás lett a királyi pénzverési jog kiadása a tartományuraknak, akik nem bírtak ellenállni a könnyű nemesfém szerzési lehetőségnek és folyamatosan rontották az érmek súlyát és ezüsttartalmát, és ha esetleg máshol jobb érmeket készítettek azok forgalmát saját területükön korlátozták és kötelező beváltást rendeltek el a határon illetve a városokban -  kereskedőkenk sok kárt okoztak ezzel. A régi jó Karoling rendszerű 1,7 gramm súlyú dénár 0,1-0,7 grammra süllyedt. A csökkenéssel redukálódott az érmelapkák vastagsága is, így előbb csak átütött a két oldal érmeképe egymásra, majd odáig jutottak, hogy nem is vertek hátlapot, így alakultak ki a szakszóval brakteátáknak nevezett féloldalas veretek. Ilyenek a magyar pénzverési rendszerben is megjelennek. Meg kell jegyzeni: ennek az általános folyamatnak néhány helyen ellenálltak, pl a kölni/salzburgi érsekség.

Nálunk ezek a folyamatok oda vezettek, hogy a korábban európai valutának számító magyar dénár értéktelen helyi valuta lett, és a kötlező pénzbeváltás miatt mindenki igyekezett alternatív, állandó értékkel bíró fizetési ezsközöket találni és használni: ezüstrúd, só, állatok stb. Ez a pénzforgalom és a gazdaság (kereskedelem) visszaeséséhez vezetett.

II_Béla.jpg

II. Béla király dénárja


A magyar pénztípusok

Hóman Bálint három nagyobb típusba sorolta a XII. századi magyar pénzeket. Az első típusba a XI. századi érmékkel rokonságot mutató érmek kerültek, ahol a hátlapi kettős vonalkör még megmaradt, viszont már értelmetlen felirat-utánzatokkal. Ezeken még látható még a hagyományos kereszt-rajzolat. A második típusba már olyanok vannak, ahol eltűnik a hátlapi kettős vonalkör, csak egy marad, és így a szélén egy szép nagy üres terület látható. A harmadik típusba a brakteáták kerültek.

A XII. századi magyar pénzek készítése még mindig poncolásos technikával vésett verőtővel történik, érmeképüket pedig főleg különböző geometriai alkotják: kör, vonal, pont stb, valamint a sematikus királyfej is jellemző. Ami még gyakran látható, hogy a hátlapi kép mindig kisebb az előlapnál, ez praktikusan annyit jelent, hogy a hátlapi széleken található egy kisebb-nagyobb üres sáv, lényegében a régi felirat helye.
 
II_István_és II_Béla_köriratos.png

II_Béla_dénár_királyfej.jpgII. Béla királyfejes dénárja

III. Béla pénzei

A XII. század magyar érmeivel foglalkozó szakemberek-gyűjtők a mai napig értetlenül állnak III. Béla pénzverésének jónéhány momentumával szemben. Béla gyerekkorától kezdve Bizáncban nevelkedett, jó nevelést kapott hiszen császárnak szánták. Csak kicsivel csúszott le a trónról, aztán visszajött Magyarországra és az Árpád-kori történelemben az egyik legsikeresebb magyar uralkodóként maradt meg az emlékezetben.

Numizmatikai szempontból két tény fűződik a nevéhez:
- újra jó minőségű ezüst érmeket próbált forgalomba hozni (manapság nagyon ritkák és drágák)
- bevezette a rézpénzeket

A lucrum camrae - a pénzváltás Kálmán és utóda alatt kétévente, azután már évente történt, ami jelentősen felgyorsította a pénzromlást. Megjelentek a gyenge ezüsttartalmú érmek, majd olyanok is amelyek már inkább rézből készült, ezüst alig volt bennük. Az ilyen pénzek értéke már nagyon csekély volt, ezért is érthetetlen miért vezette be Béla a rézpénzeket nálunk, amikor egész Európában kizárólag ezüstből veretek pénzt, sem aranyat sem rezet nem használtak alapanyagként. Magyarázatként Béla bizánci neveltetését szokták felhozni, ahol magasabb színvonalú, lépcsőzetes pénzrendszer volt, de hát a magyar gazdaság a korábban említett pénzforgalmi visszaesés és pénzromlás miatt egyáltalán nem igényelte a kisebb értékű rézpénzek használatát.

Most erről többet nem akarok írni, mert a rézpénzekről szeretnék külön írni, annyit azért itt is elmondok, hogy kétféle ilyen rézérme került forgalomba:
- bizánci típus, amin két király alak, a hátlapon pedig Mária látható
- kufikus típus, az arab írást utánzó, de értelmetlen feliratú érmek

Béla_réz_előlap.jpg

III_Béla_réz2_előlap.jpgIII. Béla király rézpénzei


Az előzmények és a XII. századi folyamatok összefoglalása


- Szent István Európa-szerte kedvelt, jó minőségű érmeket veretett
- Utódai folyamatosan csökkentették az érmek súlyát és minőségét
- Szent László visszaállította István jó minőségű pénzrendszerét
- Könyves Kálmán alatt az éves pénzbeváltás miatt drasztikusan romlott a pénz minősége és mérete
- Az érem-átmérő csökkenése a XII.században magával hozta a feliratok egyszerűsítését, majd eltűnését
- Kálmán és II. István kétévente, utódaik évente váltottak be pénzeket
- II. Géza majd III. Béla megpróbálkozott valamiféle pénzújítással, de ezek sikertelenek voltak
- Mindezek vezettek a XIII. században a külföldi pénzek magyarországi térnyeréséhez

Leginkább a következő királyok érmeit nevezzük néma dénároknak, habár mindegyiküknek van legaláb egy-egy feliratos érmekiadása is.
II. István (1116-1131)
II. Béla (1131-1141)
II. Géza (1141-1162)
II. László (1162-1163)
III. István (1162-1172)
IV. István (1163)
Imre (1196-1204)

III. Béla idejében jelenik meg érmeken a királyi hatalom egyik jelképe a kettős kereszt, ami címerünkben ma is látható.
III_Béla_kettős_kereszt.jpg




Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://penztortenet.blog.hu/api/trackback/id/tr775786504

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.