HTML

Pénztörténet

A blog a pénz történetével foglalkozik, főleg numizmatikával, azaz érmékkel, de szó lesz bankjegyekről, pénzhelyettesítőkről, a pénz történetével foglalkozó kidaványokról, könyvekről, újságokról és katalóguskoról. A fő témakör: a Római Birodalom III-IV-ik századi, és a középkori magyar érme kibocsájtás X-XVI. század között.

Friss topikok

Numizmatikai blog

2014.01.24. 19:22 Pénztörténet

Lituus - egy papi jelkép római érmeken

Van a birtokomban néhány érme, amelyeken érdekes tárgy látható: egy görbe bot, legtöbbször más tárgyakkal együtt ábrázolták. Annyit tudtam, hogy ez valamiféle papi eszköz, de sokkal több információm nem volt. Kíváncsi voltam pontos mi is ez, így kezdtem gyűjteni az anyagot ehhez a bejegyzéshez.

Mivel tudtam, hogy valamiféle vallási jelkép látható ezeken az érmeken, megnéztem Majoros József Római élet című könyvét. Ott találtam a leírást a különböző római papi testületek működéséről.


Rómában az istenek tiszteletét, az áldozatok és szertartások bemutatását bízták a bonyolult rendszerű papi testületekre, igazából nem is nagyon volt más feladatuk. Nem végeztek hitoktatást, nem prdéikáltak, nem adtak át semmiféle más ismereteket széles tömegeknek, inkább csak a jól meghatározott feladataikat végezték el, kvázi állami hivatalnokokként. Ezért jól meghatározott fizettséget, kiváltságokat és tiszteletet kaptak. Meghatározott létszámuk volt, új tagokat a népgyűlés vagy maguk a testületek választottak. Nem katonáskodtak, nem fizettek adót és bíróság elé sem kellett állniuk. Állami-alapítványi földekből éltek, de pl ők kapták meg az áldozati húsokat is (a görögöknél is ebből fizették ki a papokat).

Az egyik leginkább megbecsült papi testület a madárjósoké, az auguroké volt, akiknek a fő feladata a jóslás volt, nagy, az állam életét befolyásoló események (pl háború) előtt mindig kikérték a véleményüket. Az auspicium-madásjóslás segítségével az istenek véleményét közölték. Több vélemény szerint így legitimálták a háborúkat is.

A jóslás során a madárjós-pap kiállt egy nyílt helyre, a görbe bottal, a lituus-al megrajzolt egy képzeletbeli kört az égre, és az abba repülő madarak viselkedéséből olvasta ki az istenek akaratát. De úgyanúgy jósolt éjjel a csillagok/bolygók mozgásából, amikor is a botjával kettéosztotta előbb az eget, de figyelte pl a tyúkok evési szokásait is.

A madárjósokat a magasabb rangú testületekhez, az un Collegia-ba sorolták, de ez a tekintély a császárkorban a többi papi rendhez hasonlóan nagyot zuhant, mert császári nyomásra a politikai-hatalmi játszmákba beavatkozva már nem nagyon bíztak meg bennük az emberek. Aztán a kereszténység felemelkedése végleg eltörölte ezeket a testülteket.

A fentiek fényében nem csodálkozhatunk ha az erős propaganda szerepet betöltő érmeken is megjelentek a szimbólumaik, mintegy jelezve, hogy a kibocsájtó mellett állnak az istenek. A görbe bot így kapott szerepet sok érme hátlapján.

Már igen korán, a köztársasági korban megjelent az érmeken a madárjósok jelképe, a lituus és a korsó együtt pedig először Sulla érméin látható. De ott van Julius Caesar-tól kezdve Marcus Antoninus, Augustuson keresztül a legtöbb császár érméjén, egész Carinusig (Kr.u. 282).

Utána már jött egy pénzreform és a vallási váltás, így a régi római vallás, a jelképekkel együtt szépen eltűnt a római állami élet keretei közül.

Két példa a vallási jelképek, pl a lituus ábrázolására Herennius Etruscus és Marcus Aurelius pénzein.

Sestertius_Herennius_Etruscus.jpg

MarcusAurelius.jpg

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://penztortenet.blog.hu/api/trackback/id/tr365780177

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.