HTML

Pénztörténet

A blog a pénz történetével foglalkozik, főleg numizmatikával, azaz érmékkel, de szó lesz bankjegyekről, pénzhelyettesítőkről, a pénz történetével foglalkozó kidaványokról, könyvekről, újságokról és katalóguskoról. A fő témakör: a Római Birodalom III-IV-ik századi, és a középkori magyar érme kibocsájtás X-XVI. század között.

Friss topikok

Numizmatikai blog

2016.05.04. 15:46 Pénztörténet

XXXI. ALBA REGIA ÉREMGYŰJTŐ TALÁLKOZÓ 2016. MÁJUS 8.

MEGHÍVÓ

2016. MÁJUS 8.

 

A
MAGYAR ÉREMGYŰJTŐK EGYESÜLETE
FEJÉR MEGYEI
ALBA REGIA SZERVEZETE

TISZTELETTEL MEGHÍVJA ÖNT
2016. MÁJUS 8-ÁN
MEGRENDEZÉSRE KERÜLŐ


XXXI. ALBA REGIA
ÉREMGYŰJTŐ TALÁLKOZÓRA


A találkozó helye:
Művészetek Háza (Megyei Művelődési Központ)
Székesfehérvár, III. Béla király tér 1.

PROGRAM:
9 óra: Köszöntő
MÉSZÁROS ATTILA
SZÉKESFEHÉRVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS alpolgármestere

9 óra 10: Megnyitó
DR. TÖRÖK PÁL
MAGYAR ÉREMGYŰJTŐK EGYESÜLETE elnöke

9 óra 20: Előadás
Vörösmarty és Székesfehérvár
BAKONYI ISTVÁN
József Attila-díjas irodalomtörténész

10 óra: Kitüntetések átadása
ULCZ MIKLÓS
MÉE FEJÉR MEGYEI ALBA REGIA SZERVEZETE titkára

10 óra 10: Éremismertetés
„FEHÉRVÁRI NAGYJAINK”
éremsorozat 4. tagja – VÖRÖSMARTY MIHÁLY
IGARI ANTAL
MÉE FEJÉR MEGYEI ALBA REGIA SZERVEZETE elnöke


10 óra 30: Kiállítás megnyitása, tárlatvezetés
MAGYAR ISTVÁN
a kiállítás rendezője


8 órától
SZABAD ÉREMCSERE ÉS VÁSÁR

Asztalfoglalás:
OBLAT ZSOLT
Telefon: 20/980-8459

 


A találkozó alkalmával kerül kiadásra

a

„FEHÉRVÁRI NAGYJAINK”
éremsorozat 4. tagja,

amely
VÖRÖSMARTY MIHÁLY költő,
a Szózat szerzőjének
az országban elsőként felállított köztéri szobrának
150. évfordulójáról
emlékezik meg.

 


A kiállítás május 14-ig látogatható 10-18 óra között a Művészetek Háza földszinti kiállítótermében

Szólj hozzá!

2015.11.26. 14:15 Pénztörténet

Római érmelelet Svájcban

Múlt éveben, az észak-svájci kanton Aargau-beli Ueken városában sétálgatott a saját cseresznyésében Alfred Loosli, amikor meglátott egy zöldes pénzérmet. Először azt hitte, hogy valaki elveszítette, de amikor idén egy fa alatti vakóndtúrást temetett be, rálelt további 19 darabra, akkor már megkérte fiát, hogy jobban nézzen utána a dolognak, mert lehet, hogy régiek. Hallott róla ugyanis, hogy 2013-ban a közeli Frick városánál egy római település nyomaira bukkantak.

2015. szeptemberében hívták a régészeket, akik megkezdték a feltárást, amit a fosztogatók miatt titokban tartottak. A leletek felülmúltak minden várakozást: néhány négyzetméteren belül összesen 4155 darab római érmet találtak, kb 11kg súlyban. Ezeket eredetileg valmiféle ruhadarabban, illetve bőrzacskóban temették el.

A kincs jelenleg a Vindonissa Múzeumban, Bruggban található, ahol a tisztítás és konzerválás folyik. A svájci numismatikus Hugo Doppler kb 200 megtisztított érme alaján a következő császárokhoz köti az antoninianusokat: Aurelianus (270-275), Tacitus (275-276), Probus (276-282), Carinus (283-285) Diocletian (284-305) Maximianus (286-305). Az érmékről elmondta, hogy szinte tökéletes állapotban vannak, szerinte a készítés után azonnal elásták azokat.

Az ezüst Antoninanusokat Caracalla vezette Kr.u. 215-ben, 2 dénár értékben, de csak 1,5 dénárnyi ezüstöt tettek bele hivatalosan. Ezért az emberek elekezdték az ezüstöt felhalmozni és hatalmas infláció indult meg, aminek a csúcsa Gallienus császár alatt jött el úgy, hogy egy-egy érme már csak 4%-nyi ezüstöt tartalmazott, amit még Aurelianus visszatornázott 5%-ra, de már az sem segített, az emberek alig használták, szinte eldobálták azokat.

A Svájcban megtalált érmek a korban kifejezetten magasabb ezüsttartalmú darabok voltak. A numizmatikus szerint az eredeti tudlajdonosa külön válogatta ki ezeket a darabokat, mert ezek még valamiféle értéket képviseltek a III. század zűrzavaros viszonyai között.

Az a vidéki terület a folyamatos germán betörésektől szenvedett, és nem volt semmiféle bank vagy hatóság ami megvédte volna az emberek értékeit.

Ilyen mértetű kincsek elég gyakoriak Angliában, de Svájcban ez a negyedik ilyen amiről tudunk. Kettőt több mint 100 éve fedeztek fel, egyet pedig 2014 decemberében, Orselinában, 150km-re a jelenlegi felfedezéstől.

Az érmek tisztítása tovább folyik, és Doppler bízik benne, hogy újabb felfedezést tehetnek a kincsnek köszönhetően, pl új verdét vagy névértékű érmetípust.

A kincs várhatóan a Vindonissa Múzeumban lesz látható a többi helyi római lelet között.

 

ueken-switzerland-roman-coin-hoard.jpg

ueken_romai_erme.jpg

ueken_romai_erme2.jpg

ueken_romai_erme5.jpg

ueken_romai_erme6.jpg

Szólj hozzá!

2015.01.04. 20:31 Pénztörténet

Törvény a fémkereső használatáról

Címkék: törvény fémkereső fémkeresőzés

 

A 2014. december 15-én tartott ülésen a Parlament megszavazta a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítását, amely többek között a fémdetektor használatát is szabályozza.

 

2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről

 

Az Országgyűlés

- felismerve, hogy kulturális örökségünk hazánk múltjának és jelenének pótolhatatlan, egyedi és meg nem újítható forrása, a nemzeti és az egyetemes kultúra elválaszthatatlan összetevője;

- abból a célból, hogy a nemzeti és az egyetemes történelem során felhalmozott kulturális örökség feltárásának, tudományos feldolgozásának, megóvásának, védelmének, fenntartható használatának és közkinccsé tételének törvényi feltételeit megteremtse;

- annak érdekében, hogy a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség megőrzésére irányuló tevékenységeket szabályozza, a feladatokat meghatározza, és tovább egyszerűsítse, hatékonyabbá tegye a hatósági eljárásokat, illetőleg a kiemelkedő jelentőségű kulturális értékek állami tulajdonba kerülését elősegítse,

a következő törvényt alkotja:

Értelmező rendelkezések

 7. §

...

19. Műszeres lelőhely- és leletfelderítés: a légi felvételezés, a föld és víz alatti építmények és tárgyak vagy azok maradványainak, lenyomatainak geofizikai úton történő felmérése, a fémkereső műszerrel (detektorral) végzett lelettérképezés vagy -gyűjtés, geodéziai felmérés, és minden egyéb műszerrel folytatott olyan tevékenység, amely régészeti lelőhelyek vagy leletek felderítésére irányul.

...

 30. Régészeti feltárás: tudományos módszerrel végzett tevékenység (régészeti megfigyelés, terepbejárás, próbafeltárás, megelőző feltárás, mentő feltárás, tervásatás, műszeres lelet- és lelőhely-felderítés, beleértve a fémkereső műszer használatát), amelynek célja a régészeti örökség elemeinek felkutatása.

 ...

Szólj hozzá!

2014.12.28. 09:15 Pénztörténet

Hamis euró érmek Kínából

 

Az angol rendőrség figyelmeztette a lakosságot, hogy a kínai hamisító bandák megtanulták, hogyan készítsenek az eredetihez rendkívül hasonlító hamis kétfontos és euró érmeket. A hatóságok attól félnek, hogy ezek a hamis érmek elárasztják az országot. Az egyfontost rendkívül sokat  hamisítják, addig a kétfontost szinte meg sem kísérelték utánozni, mert technikailag nagyon nehéz összeilleszteni a belső részt a külső peremmel (hasonlóan a mi 100-200 forintosunkhoz).

Három hónappal ezelőtt viszont az olaszországi Nápolyban a rendőrök lefoglaltak egy szállítmányt, amiben nagy mennyiségű bimetál euró érme alapanyag volt. Az eddig nem tapasztalt szállítmány nagysága okot ad az aggodalomra, hogy a kétfontos is sorra kerül, meg valószínűleg más értékes hasonló európai érme.

 euro_alapanyaga_1.jpg

Az üggyel foglalkozó nyomozó szerint a hamisítók mindig is próbálkoztak a kétfontos utánzásával, de mindig könnyen fel lehetett ismerni a hamisítványt, ha az asztalra dobták, mert a rossz illesztés miatt zörgő hangot adott ki.

Az érmeket valószínűleg egy shanghai-i banda készítette és a főnök szervezte a szállítást Nápolyba, ahonan a bűnbanda többi tagjához osztották szét szerte Európában. Ezeket Palermóból egy ghánai csoport irányította. Miután 12 embert letartoztattak, a nyomozó elmondta, hogy a jól szervezett bandának minden eszköze megvolt ahhoz, hogy nagy mennyiségű és jó minőségű hamis érmet állítsanak elő, az alapanyag pedig olyan jól sikerült, hogy az európai automaták elfogadják azokat. Angliában a széles körű vizsgálat csak egy hamis kétfontost talált.

5 komment

2014.12.20. 21:23 Pénztörténet

Az első papírpénzek

Címkék: bankjegy papírpénz

A mai tudásunk szerint az első papírpénzt a Tang-dinasztia alatt (618-907) Kínában adták ki 650 körül. Akkoriban 3,8 gramm súlyú, Juan-Pao nevű, kis értékű rézpénz volt forgalomban, de ebből hatalmas mennyiség kellett egy-egy üzlet lebonyolításához, a gazdagabbak külön embereket alkalmaztak a pénzük őrzésére. Nagy nehézséget okozott a tárolás mellett a szállítás és a kifizetés is. A forgalom megkönnyítésére adta ki az uralkodó a Pao-Csao-t, a 10000 Juan-Pao rézpénzt érő, igen finom papírból készült értékjegyet. Ez igen gyorsan népszerű lett, főleg a kereskedők között, mert megbíztak benne. Tudták, hogy azonnal átváltható és pontosan 10000 darab rézpénzt fognak érte kapni. Tehát ennek a papírpénznek a fémre való beválthatóság volt az alapja, mint az európai 19-20-ik századi bankjegyeknek jó ideig (jobban mondva az abban való bizalom volt az alapja, hogy bármikor beválthatják), de sokan nem is váltották be, hanem ezzel bonyolították az üzleteiket és ebben tartották a vagyonukat. Magyarul kezdett pénzként funkcionálni, annak ellenére, hogy eredetileg nem annak szánták, hiszen kisebb címlet nem is létezett. Hozzá kell tenni: a mai pénzek nagy része is a bizalmon alapul, hiszen már rég nincs ezüst- vagy aranyalap. Látszik is, hogy néha szinte órák alatt omlik össze egy-egy ország valutája, ha nagyon megrengetik a negatív hírek.

A történelem során a papírpénzek romlását legtöbbször háborúkhoz és az azt követő zűrzavarhoz lehet kötni. Ugyanígy járt mindjárt az első pénz funkciót betöltő papírjegy is. Az arabokkal és a tibetiekkel vívott sorozatos háborúk hatalmas pénzéhséghez vezettek, amit a Pao-csao-k nagy mennyiségű nyomtatásával próbáltak ellensúlyozni, ami mögött már nem volt sem áru, sem rézpénz, sem gazdaság. Így gyorsan inflálódni kezdett, a lakosság próbált szabadulni tőle, hiába tiltották a rézpénz nagy mennyiségű birtoklását. Akinél ottragadtak a papírjegyek azok tönkrementek, már senki nem bízott és nem fogadta el ezeket, ez a 800-as évek elejére tehető.

4 komment