HTML

Pénztörténet

A blog a pénz történetével foglalkozik, főleg numizmatikával, azaz érmékkel, de szó lesz bankjegyekről, pénzhelyettesítőkről, a pénz történetével foglalkozó kidaványokról, könyvekről, újságokról és katalóguskoról. A fő témakör: a Római Birodalom III-IV-ik századi, és a középkori magyar érme kibocsájtás X-XVI. század között.

Friss topikok

Numizmatikai blog

2014.03.25. 12:08 Pénztörténet

Morgan dollárok


Bevezetés

A magyar aukciós oldalakon időről-időre felbukkanak a nagy méretű ezüst dollárok, az USA-ban kibocsájtott un Morgan-dollárok. Általában el is kapkodják ezeket, mert tényleg látványosak, magas a nemesfém-tartalmuk és úgy általában népszerűek az amerikai érmek. A 19-20-ik századi USA-beli érmek közül ezek a leggyakoribbak, és viszonylag olcsón hozzájuk lehet jutni, így a világ minden táján nagy a kereslet a gyűjtők körében ezek iránt. Ezért is készült ez a bejegyzés is, hogy kicsit jobban megismerkedjünk ezzel az éremfajtával.

Előzmények

A 19-ik században a világ országai sorra tértek át az ezüstről aranyvalutára. A megnövekedett kereslet miatt egyre több bankjegyre volt szükség, ami iránt a bizalmat csak úgy tudták biztosítani ha az államok jegybankjai vállalták a nemesfémekre való átválthatóságot. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy ha valaki besétált egy 5 fontos bankjeggyel a Bank of England-be, akkor ott kötelesek voltak neki 5 font értékű aranyat (aranyérmet) átadni. Ez addig működött amíg a kormányok nem kezdtek el fedezet nélkül bankjegyeket kibocsájtani (jellemzően az első világháborúban érkezett el ez a korszak), másrészt szorosan az arany árfolyamához kötötték a valuták árfolyamát, volt elég valódi arany a széfekben (később ez megfogyatkozott, mert a háborúkban csak aranyért kereskedetk), és az emberek megbíztak saját valutájukban.

Az arany alapot (vagy aranystandardot) Anglia vezette be a 18-ik században, itt volt a világ pénzügyi központja 1914-ig. A pénzvilágban mindenki azt nézte mit csinál a Bank of England, és őt utánozták. Az Osztrák-Magyar Monarchia 1892-ben tért át az aranyvalutára, a korona, a pengő és eleinte a forint is aranyalapú volt, de csak a koronát lehetett valóban átváltani aranyra (ezt mutatja az is, hogy csak a monarchia idején voltak valódi aranyból készült forgalmi pénzeink, amik nagyon népszerűek a gyűjtők körében ma is, és a ritkábbakat rendesen hamisítják is, főleg mert ezt az arany éremkkel a legkönnyebb megcsinálni). Az ezüststandardot legtovább Kína használta 1935-ig.

Szóval a világ pénzügyeinek fősodratából az USA sem maradhatott ki, így 1873-ban meg is hozták a negyedik pénzverési törvényt (Fourth Coinage Act), ami többek között bevezette az aranyalapot, rendelkezett a négy nagy pénzverde létesítéséről: Philadelphia, San Fransisco, Carson City, Denver, és két kisebb verdéről is: New York, Boise City. Ezeket az érmeken különböző betűkkel jelölik, pl a CC a ritkábbak közé tartozik. Ezen kívül a törvény megszüntetett néhány érme fajtát: a két és három centest és a half dime-ot.

MorganDollar.jpg
A Bland-Allison Act

Mint minden változás - főleg a gazdaságban - ez is érdekeket sértett. A nagy nyugati ezüst bányák csak mint a '73-as büntettként kezdték emlegetni a törvényt, és nagy nyomás alá helyezték a kormányt az ezüst újra-használata miatt.

A kormány néhány évig elbírt a lobbival, de aztán meghozták a híres Bland-Allison törvényt 1878 február 28-án. Ez rendelkezett arról, hogy a kormány köteles havonta 2-4 millió dollár értékben ezüstöt venni a nyugati bányáktól 16:1-es arányú árral az aranyhoz képest, és ezeket érmék formájában forgalomba is kellett bocsájtani. Ezek lettek a jól ismert Morgan dollárok. A gyakorlatban ez az jelentette, hogy az USA-ban ebben az időszakban bimetallic (kétfémes ?) rendszer volt érvényben, azaz arany- és ezüst érmeket is használtak és be is lehetett ezeket váltani.

Az új bányák nyitásának és az egyre nagyobb ezüstkitermelés követekezménye lett világszerte az ezüstár zuhanása, 1908-ra az aranyhoz képest 40:1-hez váltották. Ilyen körülmények között az USA kormányának már igen nagy veszteséget jelentett a rögzített 16:1-es arányban felvásárolni a nyugati bányák ezüstjét. Ez vezetett oda, hogy 1900-ban az USA végleg a kizárólagos aranyalapra tért át, és 1904-ben megszüntették a Morgan-dollárok verését. 1921-ben egy évig újra kezdték készíteni, de az már csak rövid epizódot jelentett az érmetípus életében.

GeorgeMorgan.JPG

                                             George Morgan, ülő sor, jobbról második


Az érme leírása

Az érme a tervezőjéről, az angol Geroge T. Morgan-ről kapta a nevét, aki Londonban a királyi pénzverdében dolgozott, és később Amerikába vándorolt. Ott a philadelphia-i pénzverdében előbb segéd-vésnők lett, később vezető bepsztásab került. Több próbaveretet is tervezett, aztán ő kapta az új 1878-as ezüst dollár tervezését is, ami manapság a gyűjtők körében az egyik legnépszerűbb amerikai érme.

Az érme előlapján a szabadságot jelképező nőalak feje látható "Liberty" felirattal, a körirat pedig az USA jelmondata: "E pluribus unum" és az adott évszám. Érdekesség, hogy a nyak vágásánál, ahol az utolsó hajfürt eléri, van egy M betű, ami a tervező nevéből származik.

A hátlapon az USA jelképe a sas látható, kiterjesztett szárnyakkal, "UNITED STATES OF AMERICA" és "ONE DOLLAR" feliratokkal, valamint alul a verdejel látható. A verdejelek:
CC- Carson City (1870-1893)
D - Denver (1906-)
O - New Orleans (1838-1909)
P - Philadelphia (1793-)
S - San Fransisco (1854-)

Ahol nincs verdejel, az az érme Philadelphia-ban készült, mert 1979 előtt ott nem jelölték a verdét.

Az érme 26,73 gramm és 38,1 mm átmérőjű, és .900-es tisztaságú ezüstből készült.

Az évek során az érmeképen semmi változás nem történt, egyedül az évszámok és a verdejelek mutatnak némi változatosságot. Habár vannak verési hibák, és ritka évszámok, ezek közül néhány:
- 1889 CC. Nagyon kevés készült Carson Citiy-ben, és a legtöbb gyűjtő csak álmodik róla, hogy ezt a verziót be tudja szerezni, mivel az 1918-as Pittman törvény miatt a legtöbbet beolvasztották.
- 1893 S. Ez is az egyik legritkább típusba tartozik, pár ezer maradhatott fenn ezekből
- 1895 S. Szintén ritka típus, eleve kevés készült és sokat semmisítettek meg.

Verőtőhibák

- 1878 Philadelphia-ban véltelenül a többitől eltérő verőtővel kezdték gyártani az egy dollárosokat: a hátlapon a sas farka 7 helyett 8 darab tollat tartalmazott. Ezek egy része forgalomba került és most kedvelt gyűjtői relikviák, egy részüket felülnyomták a jó verőtővel, ami igen jól látszik is, aztán elkezdték ugyanebben az évben jó verőtővel is verni az érmeket. Így 1878-ban háromféle érme került ki a fő verdéből.
- 1880 CC. Ugyanilyen felülnyomás történt, amikor 1880-ban Carson City-ben a már kész 1879-es évszámokat nyomták felül és a régi számok részletei elég jól látszanak is.
- 1921 D. Nem nagy ritkaság, csak érdekesség, hogy az 1921-es Morgan dollár az egyedüli, ami ebben a sorozatban a denveri verdéből került ki, mert ott csak 1906-ban nyitották meg az üzemet, míg a dollár verését 1904-től leállították.

A darabszámokról általában elmondható, hogy az egy dollárosból minden éveben minden verdében átlagban pár millió darabot készítettek, volt pár ritkább évjárat, és volt néhány kiemelkedő, pl 1921 amikor csak Philadelphia-ban 44 milliót csináltak. Nem számoltam össze, de kb 300-400 millió készült összesen, tehát nem egy nagy ritkaság, bárki tud vásárolni az ebay-en vagy magyar aukciós oldalakon is, de jól vigyázzunk mert az egyik legjobban hamisított amerikai érme, és elég jó minőségben másolják. Aki nem biztos a tudásában, inkább kérdezzen meg szakembert.

 

Az 1878-as 8 tollas verzió és annak felülnyomott változata:



1878_8tollas.jpg



1878_8tollas_felülnyomott.jpg

Szólj hozzá!

2014.03.06. 12:27 Pénztörténet

A Magyar Numizmatikai Társulat Évkönyveinek tartalomjegyzéke

Címkék: Magyar Numizmatikai Társulat Évkönyve

A Magyar Numizmatikai Társulat Évkönyve 1970

Kiadás: 1971.

Gedai István dr.:
Románkori magyar éremművészet    5
(1970. március 10.)
        
Varannai Gyula dr.:
Aszklepiosz és a kigyó a magyar orvosérmeken
(1970. szeptember 17.)      11

Mócsy János dr.:
Egy ritka perinthosi medaillon
(1970. október 15.)      21

Biró Tiborné Sey Katalin dr.:
Római pénzforgalom Pannóniában
(1970. november 12.)      27

Pohl Artur:
Szerb - magyar vonatkozások a középkori pénzverésben
(1970. december 10.)      38


A Magyar Numizmatikai Társulat Évkönyve 1971

Kiadás: 1972.


II. ULÁSZLÓ EZÜSTPÉNZVERÉSE
(1971. január 14.)
Lakos János    5

HAMISITVANYOK A VEGYÉSZ SZEMÉVEL
(1971. február 11.)
Káplár László dr.    28

XX. SZÁZADI MAGYAR ÉREMMÜVÉSZEK KÜLFÖLDÖN
(1971. március 11.)
Gosztonyi József    53

XVII-XVIII. SZÁZADI FAPIONOK
(1971. április 15.)
Pál Ferenc    64

PÉNZHAMISITÁS MAGYARORSZÁGON A XVI. SZÁZADBAN
(1971. május 13.)
Kahler Frigyes dr.    84

SISAK ÉS DIADÉM
NUMIZMATIKAI ADATOK A BIZÁNCI CSÁSZÁRKORONA KIALAKULÁSÁHOZ (1971. szeptesber 23.)
Váczy Péter dr.    96

GOLDMUNZEN IN DEN MITTELALTERL_ICHEN MÜNZFUNDEN DER
BÜHMISCHEN LANDER (ARANYPÉNZEK A CSEHORSZÁGI KÖZÉP-
KORI ÉREMLELETEKBEN)
(1971. október 7.)
Emanuela Nohejlova-Pratova dr.    131

KINAI NUMIZMATIKAI KÉRDÉSEK
(1971. november 11.)
Ferenczy Mária dr.    143

A VIMINATIUM-I RÓMAI COLONIALIS PÉNZVERÉS
(1971. december 9.)    153
Pál Imre

CSATKAI ENDRE (EMLÉKBESZÉD A MNT SERLEGVACSORÁJÁN)
(1971. december 2.)
Kőhegyi Mihály    164

HIBAJEGYZÉK
az Évkönyv előző, 1970. évi kötetéhez    167




A MAGYAR NUMIZMATIKAI TÁRSULAT ÉVKÖNYVE 1972.

Kiadás: 1973.


A DREZDAI NEMZETKÖZI NUMIZMATIKAI ÉRTEKEZLET ÉS
KIALLITAS MAGYAR RÉSZTVEVÖINEK BESZÁMOLÓJA
/1972. január 13./
Dr. Akoshegyi Ferenc     5
Dr. Káplár László    9
Dr. Papanek János    13

Vadász György:
Esztétikai kérdések a modern magyar pénzekről
/1972. február 17./      19

Rádóczy Gyula:
Az Osztrák-Magyar Monarchia pénzügyei a XIX. század második felében
/1972. március 16./      43

Dr. Gedai István:
A magyar pénzverés kezdetének problémái
/1972. április 20./      69

Dr. Paulinyi Oszkár:
A körmöcbányai kamara 1434-35 évi számadása /MÜhelybeszámoló./
/1972. május 18./

Dr. Bernhard Koch:     
Kölcsönhatások a középkori osztrák és magyar pénzügyekben.        
/1972. szeptember 21  /    95
        
Lubomir Nemeskal:
A cseh pénzverés jelentősége a tallérverés kezdetekor
/1972. november 2./    123

A SZOVJET-MAGYAR TÖRTÉNÉSZ VEGYESBIZOTTSÁG MAGYARORSZÁGI ÜLÉSSZAKÁNAK NUMIZMATIKAI SZEKCÓJÁBAN ELHANGZOTT

ELŐADÁSOK

Dr. Biróné Sey Katalin:
Bizánci pénzek a Kárpátmedencében      131

Dr. Gedai István:
Pénzforgalom a magyaroknál a X. században és az önálló pénzverés kezdete 139    

V. L. Janin:
A régi orosz pénzrendszer kialakulása      151

Kőhegyi Mihály:
Római pénzek szarmata sirokban /1972. december 14./    173


AZ EÖTVÖS LORAND TUDOMÁNYEGYETEM MAGYAR-LENGYEL TUDOMÁNYOS ÖLÉSSZAKÁN ELHANGZOTT ELŐADÁS

Dr. Gedai István:
A magyar numizmatika keleti vonatkozásai      189

Pál Ferenc:
Zák Ede
/Serlegvacsorai megemlékezés/
/1972. december 7./      199



A MAGYAR NUMIZMATIKAI TÁRSULAT ÉVKÖNYVE 1973.

Kiadás: 1980.


Dr. Kahler Frigyes
DEBRECEN VÁROS ÉS HAJDÚ VARMEGYE SZÜKSÉGPÉNZEI 1919-BŐL     
(1973. január 25.)

Dr. Makai Ágnes
AZ 1848-49-ES SZABADSÁGHARC KATONAI KITÜNTETÉSEI 25
(1973. február 15.)

Nagy Ádám
ADALÉKOK MARIA TERÉZIA PÉNZVERÉSÉHEZ    41
(1973. március 22.)

Kócziánné Szentpéteri Erzsébet ALAGÚT- ÉS HÍDBÁRCÁK
(1973. április 19.)

Nagy Lóránt
A SZLAVON DÉNÁROK TÁRSADALMI TARTALMA    63
(1973. szeptember 20.)

Dr. Fitz Jenő
A VIMINACIUMI PÉNZVERDE MŰKÖDÉSE 75
(1973. október 18.)

Roznai István
BANYASZATI VONATKOZÁSÚ ÉRMEK (1973. november 15.) 85

Dr. Gert Hatz
NÉMET ÉRMÉK SVÉDORSZAG VIKING-KORI LELETEIBEN 107 0973. október 4.) 107



A MAGYAR NUMIZMATIKAI TÁRSULAT ÉVKÖNYVE 1974.

Kiadás: 1980.


Dr. Gedai István:
BESZÁMOLÓ AZ 1973. ÉVI NEMZETKÖZI NUMIZMATIKAI KONGRESSZUSRÓL     5
(1974. január 24.)

Buza János:
A TALLÉR ÉS A MAGYAR ARANY ÁRFOLYAMA A TÖRÖK URALOM UTOLSÓ HARMADÁBAN  11
(1974.február 14.)

Dr. Mahler Frigyes:
I JABB ADATOK A XIX. SZÁZADI PAPÍRPÉNZFORGALOM ES HAMISÍTAS TÖRTÉNETÉHEZ 25
(1974.  március 14.)

Kőszegi Tivadar:
NYUGATI ÉS KELETI KELTAK PÉNZEI 53    
(1974. április 18.)

Huszár Lajos:
A MAGYAR ARANYFORINT SZEREPE EUROPA KÖZÉPKORI PÉNZFORGALMÁBAN 67
(1974. máj us 16.)

Madarász Ferenc:
HADGYAKORLATI EMLÉKÉRMEK 77
(1974. október 17.)

Jasinszky István:
A LENGYEL PAPÍRPÉNZ KIBOCSAJTAS TÖRTÉNETE 83
(1974. november 21.)

Pohl Artur:
A FRIEZACHI DENAROK MAGYARORSZÁGI FORGALMÁHOZ 93
(1974. december 12.)



A MAGYAR NUMIZMATIKAI TÁRSULAT ÉVKÖNYVE 1975.

Kiadás: 1980.


Kahler Frigyes:
A MAGYAR NUMIZMATIKAI TÁRSULAT DEBRECENI CSOPORTJÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL 3
(1975. január 23.)

Dr. Varannai Gyula:
SZERZŐI JOG A MAGYAR ÉREMMŰVÉSZETBEN 25
(1975. március zo.)

Thuróczy Rezső: A RÓMAI PÉNZEK VERŐTŐ KÉSZÍTÉSÉNEK TECHNIKÁJA 31
(1975. április 17.)

Dr. Ferenczy Mária:
A PÉNZFORGALOM ÁLLAMI SZABALYOZASA A KÖZÉPKORI KÍNÁBAN 35
(1975. május 15.)

Biróné Sey Katalin:
BRIGETIO LELŐHELYES ÉRMEI ÉS PÉNZFORGALMANAK KÉRDÉSEI 47
(1975. szeptember 18.)

Auer Miklós:
MAGYARORSZÁGI SZABADKŐMŰVES JELVÉNYEK 51
(1975. október 16.)

Redő Ferenc:
GYAKORISÁG-VIZSGÁLATOK A NUMIZMATIKÁBAN 61
(1975. november 20.)

Pohl Artur:
A KOVAREZMIAI MOHAMEDÁNOK SZEREPE A MAGYAR KÖZÉPKORI PÉNZVERÉSBEN 79
(1975. december II.)

Kahler Frigyes:
EMLÉKBESZÉD H. FEKETE PÉTERRŐL      87
(Serlegvacsorai megemlékezés)
1975. december 18.)




A MAGYAR NUMIZMATIKAI TÁRSULAT ÉVKÖNYVE 1976.

Kiadás: 1981.


Gonda Lajos:
AZ ÁLLAMI PÉNZVERŐ UJJÁSZÜLETÉSE 1945 UTÁN    5

Ruda Ilona:
A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG KITÜNTETÉSI RENDSZERE    15

Martin Ferenc:
KIEGÉSZÍTÉS A RÓMAI CSÁSZÁRKORI PÉNZEK OSZTÁLYOZÁSÁHOZ    21

Bánkuti Imre:
A KURUC ÁLLAM PÉNZVERÉSÉNEK ÉS PÉNZEINEK TÖRTÉNETE    35

Huszár Lajos:
CSEH GARASOK SZEREPE MAGYARORSZÁGON A XV. SZ. ELEJÉN    47     

Tálas Géza:
GONDOLATOK A MAGYAR KITÜNTETÉSEK TÖRTÉNETÉRŐL    57

Pohl Artúr:
A MOLDVAI ÁLLAM ÉS PÉNZVERÉSÉNEK KEZDETE    63

Dr. Varannai Gyula:
SERLEGVACSORAI MEGEMLÉKEZÉS DR. SMIDT LAJOSRÓL    73



A MAGYAR NUMIZMATIKAI TÁRSULAT ÉVKÖNYVE 1977.

Kiadás: 1982.


Gosztonyi József:
MAI MAGYAR ÉREMMŰVÉSZET      5

Bíró Miklós:
A MAGYAR NEMZETI BANK PÉNZÉRME-KIBOCSÁTÁSÁRÓL    19

Kőmíves István:
A PÉNZ, MINT A TÁRSADALMI FEJLŐDÉS VETÜLETE    29

Huszár Lajos:
LENGYEL RÉZPÉNZVERÉS NAGYBANYÁN 1664-ben    35

Dr. Bakos Miklós:
A VIMINACIUMI KOLONIÁLIS PÉNZVERÉS NÉHÁNY KÉRDÉSE    43

Dr. Jeszenszky Ferenc:
A FORINT SZÜLETÉSE    47

RádóczY Gyula:
PÉNZVERÉSI ADATOK MARIA TERÉZIA KORÁBÓL    59

Bíróné Sey Katalin:
ANTIK PÉNZEK EGYKORÚ HAMISITVANYAI A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM ÉREMTARÁNAK A GYŰJTEMÉNYÉBEN    71

Nyitrai István:
AZ OSZMÁN BIRODALOM PÉNZÉRMÉI    75

Hunya Zoltán:
MEGEMLÉKEZÉS BORS LAJOSRÓL      85




A MAGYAR NUMIZMATIKAI TÁRSULAT ÉVKÖNYVE 1978.

Kiadás: 1984.


Gosztonyi József:
A LÓ ÉS LOVAS ABRAZOLASA A MAGYAR ÉREMMOVÉSZETBEN    5

Divo, Jean-Paul:
NAPOLEONISCHE MÜNZEN UND MEDAILLEN    21
NAPÓLEONI PÉNZEK ÉS EMLÉKÉRMEK    29

dr. Kupa Mihály:
KORONA-LEI 1918-1919   39

Bíróné Sey Katalin:
A KELTÁK ÉS PÉNZVERÉSÜK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN    53

dr. Káplár László:
EURÓPAI ÉS HAZAI HELYZETKÉP A NUMIZMATIKA FEJLŐDÉSÉRŐL A XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN    57

V. Székely György:
SZLAVÓN BANI PÉNZVERÉS    69

H. Hídvégi Erzsébet:
A PÉNZEK RESTAURALASA    83

L. Kovásznai Viktória:
REMÉNYI JÓZSEF ÉREMMŰVÉSZETE      87

dr. Csillag Ferenc:
DR. MÓCSY JANOS      99



A MAGYAR NUMIZMATIKAI TÁRSULAT ÉVKÖNYVE 1979.

Kiadás: 1984.


Gosztonyi Józsej:
A MAGYAR SZÍNHÁZ AZ ÉREMMŰVÉSZETBEN    5    

Nagy Ádám:
A XVI. SZÁZADI DÉL-MAGYARORSZAGI PÉNZFORGALOM EGY LELET TÜKRÉBEN      19

dr. Kupa Mihály:
PÉCS—BARANYA KÖZTÁRSASÁG PÉNZJEGYEI      27

dr. Bakos Miklós:
AZ ELSŐ TETRARCHIA FOLLISAI    37

Trencan, Ludovít:
BANYAPÉNZEKRŐL    43

Barna János:
AZ ALEXANDER SEVERUS-KORI GAZDASÁGI HELYZET TÜKRÖZÖDÉSE A KORABELI PÉNZVERÉSBEN    53     

Székely Dénes:
SERLEGVACSORAI MEGEMLÉKEZÉS ÁKOSHEGYI FERENCRŐL    59



A MAGYAR NUMIZMATIKAI TÁRSULAT ÉVKÖNYVE 1980.

Kiadás: 1984.


Dr. Gedai István:
AZ INTERNATIONAL NUMISMATIC COMMISSION    5

B. Nánási Eva:
A BUDAPESTI PÉNZVERDE TÖRTÉNETE 1918-1927. KÖZÖTT    12

Dr. Gedai István:
A MAGYAROK KAPCSOLATA A IX-XI. SZÁZADI NORMANN-ARAB KERESKEDELEMMEL    25

Dr. Óvári Férenc:
ADATOK AZ ANTIOCHIAI VERDE MŰKÖDÉSÉHEZ III. GORDIANUS ÉS PHILIPPUS ALATT    37     

Madarász Ferenc:
FABRICZY KOVÁTS MIHALY HUSZÁREZREDES EMLÉKÉRME    49     

Dr. Kahler Frigyes:
AZ ÚJKORI PÉNZHAMISÍTÁS NÉHÁNY KÉRDÉSE    61

Sz. Lukács János:
MARIA TERÉZIA KORÁNAK RENDJELEI És KITÜNTETÉSEI    86

Dr. Grad Gusztávné:
CARACALLA EGY PUBLIKÁLATLAN PÉNZE A SEVERUSI PÉNZVERÉS TÜKRÉBEN      95

Dr. Nagy Lóránt:
SERLEGVACSORAI MEGEMLÉKEZÉS AMBRUS BÉLÁRÓL    105     




A MAGYAR NUMIZMATIKAI TÁRSULAT ÉVKÖNYVE 1981-82.

Kiadás: 1991.


Dr. Kupa Mihály:
A DEBRECENI KORMÁNY PÉNZSZERZÉSI TÖREKVÉSEI 1944-45-BEN     5

Gosztonyi József:
KISS-NAGY ANDRÁS ÉREMMŰVÉSZETE     17

Krasznai Krisztina:
A XIX. SZÁZAD PÉNZSZÖVETSÉGEINEK UTÓÉLETE, A NEMZETI VALUTÁK "ELSZAKADÁSA" AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN    33

Héri Vera:
BARTÓK BÉLA AZ ÉRMEKEN     49

Dr. Káplár László:
A FORINT VERÉSÉNEK ELŐKÉSZÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ÚJABB ADATOK     61

Torbágyi Melinda:
NAGY SÁNDOR PÉNZVERÉSE     91

Dr. Grád Gusztáv:
A RÓMAI CSÁSZÁROK NŐI CSALÁDTAGJAINAK MEGJELENÉSE A PÉNZEKEN     101

Dr. Győrffy György:
A MAGYARORSZÁGI DUKÁTUS     125

Kolbjlórn Skaare:
VIKING NUMIZMATIKAI KÉRDÉSEK     135

Dr. Kupa Mihály:
PENGŐ PÉNZRENDSZERÜNK KÜLÖNLEGES FIZETÉSI ESZKÖZEI     147

Bíró Tiborné:
RÓMAI VERŐTŐ AQUINCUM VÁROSÁBÓL     163

Nagy Ádám:
NUMIZMATIKAI LELŐHELYEK CSONGRÁD MEGYÉBEN

V. Székely György:
HUNYADI MÁTYÁS MADONNÁS DENÁRAI A HAZAI PÉNZFORGALOMBAN     177

Madarász Ferenc:
A MAGYAR SÁRKÁNYREND     191

SERLEGVACSORAI MEGEMLÉKEZÉS AUER MIKLÓSRÓL (Saltzer Ernő köszöntője)     207

KÉPMELLÉKLET    213

 Magyar_Numizmatikai_Társulat_Évkönyve.jpg

 

Szólj hozzá!

2014.02.11. 15:17 Pénztörténet

A XII. század magyar pénzverése

Címkék: érme III. Béla magyar pénzverés XII. század II. Béla II. Géza II. István

A XII. század magyar pénzverése

Numizmatikai körökben a XII. századot, magyar vonatkozásban az anonim dénárok, vagy az aprópénzek korszakának szokták nevezni. A korábbi időkben, a nemesfém hiánya és főleg a lucrum camarae gyakorlata miatt, egyre kisebb és rosszabb minőségű pénzeket vertek a Magyar Királyságban. A Kálmán király (1095-1116) alatt felgyorsult folyamat eredményeként az 1100-as években a dénárok mérete csökkent, így alig marad hely a köriratoknak, ezért előbb rövidítéseket használtak, majd érthetetlen jeleket/betű-utánzatokat, aztán végül a hátlapról, majd az előlapokról is eltűnt mindenféle felirat, vagy az annak szánt utánzat, jelzés. Ezért ezek az un anonim, azaz néma dénárok. Így aztán a gyűjtők, szakemberek sok esetben bajban vannak melyik királyhoz soroljanak egy-egy ilyen érmet.

Az általános pénzromlás nemcsak nálunk, hanem egész Európában általános volt a XII. században. Jellemző vonás lett a királyi pénzverési jog kiadása a tartományuraknak, akik nem bírtak ellenállni a könnyű nemesfém szerzési lehetőségnek és folyamatosan rontották az érmek súlyát és ezüsttartalmát, és ha esetleg máshol jobb érmeket készítettek azok forgalmát saját területükön korlátozták és kötelező beváltást rendeltek el a határon illetve a városokban -  kereskedőkenk sok kárt okoztak ezzel. A régi jó Karoling rendszerű 1,7 gramm súlyú dénár 0,1-0,7 grammra süllyedt. A csökkenéssel redukálódott az érmelapkák vastagsága is, így előbb csak átütött a két oldal érmeképe egymásra, majd odáig jutottak, hogy nem is vertek hátlapot, így alakultak ki a szakszóval brakteátáknak nevezett féloldalas veretek. Ilyenek a magyar pénzverési rendszerben is megjelennek. Meg kell jegyzeni: ennek az általános folyamatnak néhány helyen ellenálltak, pl a kölni/salzburgi érsekség.

Nálunk ezek a folyamatok oda vezettek, hogy a korábban európai valutának számító magyar dénár értéktelen helyi valuta lett, és a kötlező pénzbeváltás miatt mindenki igyekezett alternatív, állandó értékkel bíró fizetési ezsközöket találni és használni: ezüstrúd, só, állatok stb. Ez a pénzforgalom és a gazdaság (kereskedelem) visszaeséséhez vezetett.

Szólj hozzá!

2014.01.27. 19:40 Pénztörténet

A torinói halotti lepel numizmatikai vonatkozásai

Címkék: érme lepton halotti lepel Jézus Krisztus Torinó Pontius Pilatus lituus

Bevezetés

Talán már sokan hallottak róla, hogy az olaszországi Torino városában, a Szent János székesegyházban őriznek egy szövet darabot, amelyet csak úgy ismernek mint Jézus Krisztus halotti leple, vagy a torinói halotti lepel. A katolikus keresztények által tisztelt ereklye eredetiségéről máig hatalmas viták dúlnak, de a mostani blogbejegyzés nem erről szól. Akik olvastak már a lepelről, azok közül is kevesen tudják, hogy van egy érdekes numizmatikai vonása az eredetiség körüli kutatásnak.

Torino_Szent_János_székesegyház.jpgA torinói székesegyház



1979-ben, a II. Nemzetközi Szindonológiai Kongresszuson, az egyik kutató Pietro Ugolotti, megemlítette, hogy a leplen a szemgödrökön kerek alakzatok láthatóak. 1980. júniusában, a chicago-i Loyola Egyetem professzora, Francis Filas, aki egy amerikai televízió számára gyűjtött anyagot a lepelről, érdekes feltevést tett. Ismerte azt a zsidók által is gyakorolt szokást, hogy a halottak szemére érmet helyeznek. Úgy gondolta, hogy a találkozón felvetett alakzatok érmektől is származhatnak, ezért elkezdte azokat alaposabban tanulmányozni. Jobban mondva a részletes és kinagyított fényképeket nézte át, hiszen magát a leplet elzárva tartják és csak nagyon ritkán teszik kutathatóvá.

A vizsgálathoz főleg az 1931-ben Giuseppe Enrie által készített rendkívül részletes fényképeit használta fel. Más-más források máshogy írják le a kutatást, Víz László könyve1 szerint a professzor egyedül nézte át, de több másik forrás, pl Pályi Gyula könyve2 és a témával foglalkozó internetes oldalak numizmatikus segítségét is említik, meg is nevezve Michael Marx szakértőt.

A kutatás elején Filas professzor megdöbbenve látta, hogy négy betű és egy görbe valami rajzolódik ki a leplen készült képeken a kerek alakzat belsejében: UCAI. Ezután a szakértő és sok-sok katalógus átnézése után jutottak arra a feldezésre, hogy a nyomokat hagyó tárgy egy a Poncius Pilátus által kibocsájtott érmétől származik, amelyet Kr.u. 29-30-ban vertek. Az eredeti teljes felirat: TIBERIOU CAICAROC, azaz Tiberius császáré. A középen látható görbe alakzat, pedig a római madárjósok görbe botja. Ebből a feliratból maradt meg az első szó utolsó betűje, és a második szó első három betűje.

2 komment

2014.01.24. 19:24 Pénztörténet

Kemény János erdélyi aranyforintja

Címkék: aranyforint erdélyi érmek Kemény János

Be kell valljam, nem nagyon értek az erdélyi érmekhez, de szerintem azoknál szebb nincs, és ha unatkozó milliomos lennék azokat gyűjteném. És ez az: ha a korábbi bejegyzésemben a kelta érmekről írtam azt, hogy ritkák és drágák akkor az erdélyi pénzekre ez még inkább vonatkozik. Egyszer lapozgattam a világ aranypénzeit bemutató katalógust, abban a legdrágább érme egy erdélyi arany volt. A drága erdélyi pénzekre példa egy nemrég elkelt aranyforint.

2014. január 14-16-án tartott Heritage aukción elkelt egy aranyforint, amelyet Kemény János erdélyi fejedelem nevében bocsájtottak ki 1661-ben. Eladási ára egész pontosan 30550 amerikai dollár, azaz kb 6,7 millió forint.

Huszár Lajos könyve szerint Kemény János számára csak Kolozsváron és Segesváron vertek pénzt, de érdekes, hogy az őt követő Apafi Mihály számára működött a legtöbb pénzverde Erdélyben, de hát ő 30 évig is uralkodott.

Az érme adatai:
Hivatkozások: KM350, Fr-422, AU58 NGC.

Előlap: jobbra néző mellkép, speciálisan Kemény János (és Apafi) pénzein látható csúcsos turbánban, jogarral.
Felirat: IO(annes) KEMENI - D(ei) G(gratia) P(rinceps) T(ransylvaniae) - azaz: Kemény János, Isten kegyelméből Erdély fejedelme.

Hátlap: A Kemény család címere: a koronából kiemelkedő szarvas, körülötte az erdélyi jelképek: Nap, Hold, hét bástya. Felirat: PAR(tium) REG(ni) HVN(gariae) DO(minus) ET SI(culorum) CO(mes) - Magyarországi részek ura, székelyek ispánja

A feliratokban használt címek majdnem állandóak voltak János Zsigmondtól kezdve, bár időről-időre bővült vagy elvettek belőlük.

Kemény János rövid ideig uralkodott, kb 1 évig, a Habsburgok támogatásával, elődje és utódja is a törökök embere volt. A Nagyszőlősi csatában halt meg 1662-ben, utóda a legtovább uralkodó erdélyi fejedelem, Apafi Mihály.

Kemény_János_arany_dukát_előlap.jpg

Kemény_János_arany_dukát_hátlap.jpg

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása