HTML

Pénztörténet

A blog a pénz történetével foglalkozik, főleg numizmatikával, azaz érmékkel, de szó lesz bankjegyekről, pénzhelyettesítőkről, a pénz történetével foglalkozó kidaványokról, könyvekről, újságokról és katalóguskoról. A fő témakör: a Római Birodalom III-IV-ik századi, és a középkori magyar érme kibocsájtás X-XVI. század között.

Friss topikok

Numizmatikai blog

2015.11.26. 14:15 Pénztörténet

Római érmelelet Svájcban

Múlt éveben, az észak-svájci kanton Aargau-beli Ueken városában sétálgatott a saját cseresznyésében Alfred Loosli, amikor meglátott egy zöldes pénzérmet. Először azt hitte, hogy valaki elveszítette, de amikor idén egy fa alatti vakóndtúrást temetett be, rálelt további 19 darabra, akkor már megkérte fiát, hogy jobban nézzen utána a dolognak, mert lehet, hogy régiek. Hallott róla ugyanis, hogy 2013-ban a közeli Frick városánál egy római település nyomaira bukkantak.

2015. szeptemberében hívták a régészeket, akik megkezdték a feltárást, amit a fosztogatók miatt titokban tartottak. A leletek felülmúltak minden várakozást: néhány négyzetméteren belül összesen 4155 darab római érmet találtak, kb 11kg súlyban. Ezeket eredetileg valmiféle ruhadarabban, illetve bőrzacskóban temették el.

A kincs jelenleg a Vindonissa Múzeumban, Bruggban található, ahol a tisztítás és konzerválás folyik. A svájci numismatikus Hugo Doppler kb 200 megtisztított érme alaján a következő császárokhoz köti az antoninianusokat: Aurelianus (270-275), Tacitus (275-276), Probus (276-282), Carinus (283-285) Diocletian (284-305) Maximianus (286-305). Az érmékről elmondta, hogy szinte tökéletes állapotban vannak, szerinte a készítés után azonnal elásták azokat.

Az ezüst Antoninanusokat Caracalla vezette Kr.u. 215-ben, 2 dénár értékben, de csak 1,5 dénárnyi ezüstöt tettek bele hivatalosan. Ezért az emberek elekezdték az ezüstöt felhalmozni és hatalmas infláció indult meg, aminek a csúcsa Gallienus császár alatt jött el úgy, hogy egy-egy érme már csak 4%-nyi ezüstöt tartalmazott, amit még Aurelianus visszatornázott 5%-ra, de már az sem segített, az emberek alig használták, szinte eldobálták azokat.

A Svájcban megtalált érmek a korban kifejezetten magasabb ezüsttartalmú darabok voltak. A numizmatikus szerint az eredeti tudlajdonosa külön válogatta ki ezeket a darabokat, mert ezek még valamiféle értéket képviseltek a III. század zűrzavaros viszonyai között.

Az a vidéki terület a folyamatos germán betörésektől szenvedett, és nem volt semmiféle bank vagy hatóság ami megvédte volna az emberek értékeit.

Ilyen mértetű kincsek elég gyakoriak Angliában, de Svájcban ez a negyedik ilyen amiről tudunk. Kettőt több mint 100 éve fedeztek fel, egyet pedig 2014 decemberében, Orselinában, 150km-re a jelenlegi felfedezéstől.

Az érmek tisztítása tovább folyik, és Doppler bízik benne, hogy újabb felfedezést tehetnek a kincsnek köszönhetően, pl új verdét vagy névértékű érmetípust.

A kincs várhatóan a Vindonissa Múzeumban lesz látható a többi helyi római lelet között.

 

ueken-switzerland-roman-coin-hoard.jpg

ueken_romai_erme.jpg

ueken_romai_erme2.jpg

ueken_romai_erme5.jpg

ueken_romai_erme6.jpg

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://penztortenet.blog.hu/api/trackback/id/tr338116606

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.