HTML

Pénztörténet

A blog a pénz történetével foglalkozik, főleg numizmatikával, azaz érmékkel, de szó lesz bankjegyekről, pénzhelyettesítőkről, a pénz történetével foglalkozó kidaványokról, könyvekről, újságokról és katalóguskoról. A fő témakör: a Római Birodalom III-IV-ik századi, és a középkori magyar érme kibocsájtás X-XVI. század között.

Friss topikok

Numizmatikai blog

2014.01.18. 19:48 Pénztörténet

Kelta pénzverés Magyarország területén

Ezt a bejegyzést azért készítettem, mert az egyik érmetalálkozón nemrég beszéltem egy gyűjtővel, aki kifejezetten félbevágott/negyedelt kelta érmekkel foglalkozik, és tervben van egy könyv megjelenése is a témában.

Egy kis történelem

A keltákról nem sokat tudunk, és nem is sokat tanulunk róluk az iskolákban, pedig ők uralták Európát a rómaiak és a germánok előtt. A Kr.e. V. századtól, azaz a késői vaskortól, a La Tene kultúrán keresztül terjedt gazdasági-társdalami fejlődés. Magyaroszágon a kelták előtt a pannon népek laktak a Dunántúlon, keleten meg a kimmer-szkíta sigynnák, akik nagy kereskedő népek voltak, és hazánk területéről már a VI. században hírt adtak írásos formában (milétoszi Hekataiosz).

Aztán jöttek a kelták, és sok minden megváltozott. Elkezdődött a háborúskodás a "barbár" Európa és Mediterránum között. Ennek jele a híres római hadjárat Kr.e. 387-ben - Vae victis. Hazánk területére kb 400 körül értek a kelták, a Kisalföldre majd a Vértes-Pilis vonalig települtek, és hódították meg az őslakosokat. A törzs neve: tauriscus, bár ez inkább gyűjtőnév volt. A Dunántúl többi része és az Alföldi részek ellenálltak, egészen a III-II. századig, mert ekkor megint nagy mozgások keletkeztek, és a kelták egészen a Balkán déli részéig jutottak, de ott 279-ben nagy vereséget szenvedtek. Így visszahúzodtak és ott települtek le, ahol épp tudtak. A Dráva-Száva összefolyásánál éltek tovább a szintén gyűjtőnévvel illetett scrodiscusok. A harmadik nagy gyűjtőnép a boiok kicsit később, nem tudjuk mikor pontosan, települtek le a Dunántúl északi részén.

Kb így helyezkedtek el a II. században a nagy törzsek, amit a különböző pénztípusok is mutatnak: A Dunántúl nagy részét a boiok foglalták el, főleg az északi részt, Pozsony környéki szálláshellyel. A déli részeken a scrodiscusok, az erdélyi-észak-keleti részen pedig a tauriscusok laktak. Ezek mind más-más, törzszsövetségek gyűjtőnevei voltak, amelyek mind több törzset egyesítettek.

Közben persze egyre jobban közeledett a római hódítás, aminek a kelták itták meg a levét. Többször nagy vereséget szenvedtek el, amit mutat, hogy a Kr.u. I. századra megint a pannonok uralták a Dunántúlt, a keleti részeken pedig a dákok és jazygok építettek ki erős királyságot.

A pénzverés

A kelták gyakran álltak más népek zsoldjában, sokat járták a világot, így ismerték meg a pénzt is, viszonylag későn, hiszen a II. századig főleg a terménycserén alapult a gazdaság. A kelták megtanulták a pénzt használni és készíteni is. Az akkori kor világvalutája a makedon Philippos 4 drachmás érméje volt a philippeus, és az egyik makedon verdében amphipolisban csak a kelták számára készítettek pénzt. Ezek előlapján egy Zeusz-fej, a hátlapján egy lovas látható. Ezt kezdték utánozni a kelták is, amikor Kr.e. 168-ban a rómaiak elfoglaták a Balkánt. A kialkult pénzhiányra válaszul jelentek meg a kelta utánzatok, főleg a déli scordiscus törzseknél, majd miután Kr.e. 88-ban ők is vereséget szenvedtek, az északi törzsek is rállátak a pénzverésre. Ettől az időponttól számítjuk a barbár pénzverés kezdetét.

1 és 4 drachmás címleteket készítettek, délről északra haladva egyre rosszabb, higított/bélelt formában, a nemesfémek mellett bronzból is (aranyból csak a boiok). A korai pénzek még elég szépen utánozták is az eredetieket, de aztán a külalakban is silányult a minőség. A pénzeket csak belső forgalomra szánták, a külkereskedelem cserén alapult. A kelta pénzverés a Kr.e. I. század közepén szűnt meg, egy utolsó Kr.e. 20 körüli utolsó átmentei fellángolással.

Az időpontokból látszik, hogy a kelta pénzverés nem tartott túl sokáig( kb 150 év), nem is túl gyakoriak a gyűjtők körében, és meglehetősen drágának is számítanak. Az említett gyűjtő is panaszkodott, hogy erdélyi találkozókon nem talált egyetlen másik gyűjtőt sem. Egy tényleg szép darab érme, ami gyakori is, az kb 8-10 ezer forinttól indul. Persze lehet ennél olcsóbban is venni, de nem túl szépeket.

Magyarország területén három féle kelta érme kerül elő:

1. a makedón philippeusok utánzata
2. a római dénárok másolatai, de görög súlyban vert nagyezüstök
3. a római dénárok másolatai

A második típusú érmeket a boiok verték, és csak ezüstből készültek, Pozsony környékén kerülnek elő. A harmadik típus főleg Budapest közelében kerül elő, nagyon szépen utánozzák a római dénárokat, kicsit kisebb súlyban (3gr körül), és latin feliratos tözsnevek találhatók rajtuk: RAVIS, RAVISCI.

A kelta pénzverés érdekessége, hogy minden törzsre jellemző sajátosságokat, stílusjegyeket lehet rajtuk felfedezni, és használatuk is annyira elkülönült, hogy még a régészeti leletegyüttesekben sem keverednek. Csak néhány törzs nevét ismerjük pontosan, így az érmek többi fajtáját a lelőhelyről nevezték el: Rákosi, Tótfalusi, Kaposvölgyi, Regölyi, Zichyújfalusi, Dunaszekcsői típus stb.

A kelta érmeknél az időrendiséget nehéz vizsgálni, főleg a törzsi pénzverésen belül állapítható meg valamiféle sorrend. Az érmek többféle súlyban készültek, főleg verőtövek segítségével, de van példa öntésre is. Úgy tudom nincs fennmaradt kelta verőtő, egy korábbi lelet megsemmisült a világháború alatt.

Nehézségek a gyűjtésben

Aki kelta érmek gyűjtésére szeretne szakosodni, annak felhívnám figyelmét a nehézségekre: készüljön jó vaskos pénztárcával, figyeljen arra, hogy sokkal kevesebb szakirodalom van, mint pl Rómához, sokkal kevesebb a gyűjtőtárs, így a segítség az azonosításhoz és az eredetiség megállapításához, és nagyon kevés a megvásárolható érme, ráadásul előszeretettel hamisítják. De a szépsége egy kevesek által ismert szakterületben való elmélyedés, így könnyebb tekintélyt is szerezni, ráadásul igen szépek a kelta érmek.

Források:
Szabó Miklós: A kelták nyomában Magyarországon
Bíróné Sey Katalin: A kelták és pénzverésük a Kárpát medencében, A Magyar Numizmatikai Társulat évkönyve 1978


kelta_érme_előlap.jpgkelta_érme_hátlap.jpg









1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://penztortenet.blog.hu/api/trackback/id/tr655769550

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kares 2016.04.05. 22:10:21

Én pedig úgy hallottam: maradt fenn egy eredeti kelta verőtő. Mégpedig Regölyben találták. Egy hobbi-numizmatikus szerint emberünk több száz hamis drachmát készített vele, amit komoly pénzekért adott el német gyűjtőknek. Az ezüst összetételén bukott meg..
süti beállítások módosítása