Lancea Regis - az első magyar pénzérme
1. Lancea regis
Szent István királlyal (Kr.u. 1000-1038) kezdődött a máig tartó magyar pénzverési gyakorlat, amely a numizmatikusok sorának ad munkát, örömet és a magyar nemzetnek az önbecsülés egy szeletét. A XI. század elején, és tulajdonképpen végig a század során, nem a gazdasági szükségszerűség kényszerítette ki a pénz kiadását, hanem az a felfogás, hogy a pénzverési jog az egyik legfontosabb királyi felségjog volt a középkorban, a szuverén királyság kifejezője. Nem véletlen, hogy a pénzhamisítókat felségárulásért ítélték el, és álatalában kivégzés volt a büntetésük mindenhol a világon, hiszen aki hamisított az megkérdőjejelezte a király legitimitását.
Ahogy Géza fejedelmmel és Istvánnal Magyarország kezdett betagozódni a latin-keresztény európai kúlturkörbe, úgy vette át az ottani szokásokat, jogrendszert is, így a pénzverést is. A legnagyobb hatással Gizella révén a németek voltak ránk, főleg a bajorok, így az első érmek is annak a területnek a mintáját követték.
A 17-18. században kialakuló magyar numizmatika 200 évig megegyezett abban, hogy az első magyar érme István "STEPHANVS REX" feliratú ezüst dénárja volt (hivatkozása: CNH.I.1.), amelyet a mai napig viszonylag nagy számban és változatban találnak meg régészek és fémkeresősök egyaránt.
Az "első magyar érme" elmélet akkor dőlt meg amikor 1968-ban a baranya megyei Nagyharsányban olyan vegyes lelet került elő, amely egy addig egy vagy két példányban ismert éremből negyvenet tartalmazott. Addig nem is tudták hova tenni az ismert darabokat, nem is tartották magyarnak azokat, de a régészet bizonyította, hogy itt bizony a magyar numizmatikát felforgató lelettel állunk szemben.
Gedai István kifejti, hogy István koronázása után azonnal gyakorolni kezdte a királyi felségjogokat, hogy demonstrálja önálló voltát, így érmeket is kellett veretni, mégha gazdaságilag nem is volt indokolt. De a modern régészet kimutatta, hogy a CNH.I.1. dénár legkorábbi példányai kb az 1010-es évtized második feléből származhatnak, így logikailag követkzik, hogy István valószínűleg veretett más érmét is már 1000 körül. A nagyharsányi lelet volt az amelyik bebizonyította, hogy ezek voltak a szuverenitást kifejező első magyar érmek.
Előlap: +LANCEA REGIS , a felirat két sima kör között, középen felhőből kinyúló, lándzsát tartó kéz
Hátlap: +REGIA CIVITAS, karoling templom, benne másik felirat: REGI.
A LANCEA REGIS jelentése: a király lándzsája, a REGIA CIVITAS feliraton pedig a mai napig vitatkoznak a tudósok. Az egyértelműnek látszik, hogy a bajor mintának a REGINA CIVITAS feliratát rövidítették, ami Regensburg régi neve volt, de a magyarországi változata vagy Esztergomra vagy Székesfehérvárra utal, szó szerint: királyi város. Ez a felirat tovább hagyományozódott a CNH.I.1-re is.
2. A korai ismert példányok
Már Dannenberg 1876-os katalógusa leírta ezt az érmet 1706/a -os sorszámmal, de azt vagy hamisítványnak vagy bajor utánveretnek értékelték. Egy későbbi skandináv leletből származó példány bizonyította, hogy hivatalos vereteről van szó, csak nem tudták egyértelműen megmondani honnan való. Azóta több példány is előkerült, van pl a Krakkói múzeumbani is, illetve 2011-ben a mai magyar numizmatikai árverés etalonjának számító Nudelman Numizmatika is elárverezett egy példányt 34 ezer eurós leütési árral (személyes véleményem: megkérdőjelezem az eladás jogosságát, mert vagy hamisítvány, vagy illegális ásatásból került elő, bár ez utóbbi nagy érmeházakat nem igazán érdekli).
0005 Stefan I. / I. István Silbermünze - Silbermünze, Ag, o.Jahr, o.Mzz., Av: +LANCEA•REGIS zászlós lázdzsát tartó kéz /eine Hand hält Lanze mit Wimpel/, Rv: +REGIA•CIVITAS karoling templom, belül felirat /karolingische Kirche, innen Schrift/ REGI, 1,19g, H:2,Unger II.:-,CNH I.:-,, RRR!, Patina!, vorzüglich
STARTPREISE: 15000 EUR
ZUSCHLAG: 34000
http://numismatica.hu/v//PDF/9aukcio/01%20Arpadhaz.pdf
A Nudelman által elárverezett érme
3. A lándzsa jelentése
A lándzsának mint uralkodói jelvénynek igen fontos szerepe volt a német jelképrendszerben. Két féle volt:
- lancea sacra, Szent Mór lándzsája, Krisztus keresztjéből való szöggel
- zászlós lándzsa, a feudális függés kifejezésére
De ez nem mindig egyértelmű az igen változatos német császári és tartományi pénzkibocsájtásban. Kivételként találhatunk zászlós lándzsát a császári érmek között, és fordítva is. Lándzsás érmeket taláhatunk püspöki és cseh tartományi (Jaromir herceg és utódai) érmeken is a XI-ik században, illetve tudjuk, hogy a lengyelek is használták királyi jelképként, amikor Boleslavot III. Ottó kinevezte a birodalom patriciusává (lancea sancti Mauricii - Szent Mauritius lándzsája).
Magyar vonatkozásban a lándzsa mint királyi jelkép eredete kétséges, egyes történészek szerint Géza kapta Ottótól amikro megkeresztelkedett, de minden kétséget kizárhatunk afelől, hogy a magyar királyok a lándzsát mint szuverén királyi jelképet használták, és nem mint vazallus jelképet. Több forrás beszámol róla, hogy az Aba Sámuel - Péter harc során a németek kezébe került az aranyozott magyar királyi lándzsa (latin források szóhaszálatával: lancea deaurata, lanceam insigne regis, lancea regis). Péter a lándzsát akkor adta át Henriknek, amikor hűbérúrának ismerte őt el, azaz feladta önállóságát, és lemondott a lándázsról.
A lándzsa eredetéről és jelentéséről sok mindent lehet olvasni, többek között keleten is használták, lásd: nagyszentmiklósi kincs, a szakirodalom bőségesen tárgyalja ezeket. Az biztos, hogy királyi jelkép hiszen arra nagyon figyeltek, hogy csak elismert uralkodó használhasson REX, REGIS címet, pl a csehek vagy a lengyelek István korában, vele ellentétben, a német függőségük miatt soha nem címezhették így magukat.
4. A hátlap
A hátlapon lévő karoling templom ábrázolása elterjedt volt a X-XI. századi érméken, főleg a német területeken. Az a típus viszont ami István dénárján is van, az csak Bajorországra jellemző. Nem csoda, hiszen a legerősebb gazdasági-dinasztikus kapcsolataink ezzel a területtel voltak. Így vette át István az érmeképet, az érme pénzlábát, és az érme feliratát is. Ahogy írtam már a REGINA CIVITAS-ból lett REGIA CIVITAS, ami nálunk Esztergomot vagy Székesfehérvárt jelentette, és Szent István későbbi érméjére is hagyományozódott ez a felirat, majd 15-20 évvel később.
Ismert példányok 1972-ben:
- 1 db magángyűjtemény, Dannenberg 1706/a
- 1 db svédországi ásatás
- 40 db nagyharsányi ásatás (dr. Kiss Attila, régész)
5. Magyar eredet
A nagyharsányi lelet bizonyítja az érme magyar voltát, illetve az, hogy bajor környezetben nem találtak ilyent. A készítési technika egyértelműen poncolás, ami kizárólag magyar fémműves technika, legyünk büszkék rá. Az érméken használt egyedi betű-minták is egyértelműen magyar hatást mutatnak (főleg az 1008-as Gizella-kereszttel).
6. Utóélet
A LANCEA REGIS lelettel és annak értelmezésével legalaposabban dr. Gedai István foglalkozott, és a '70-es évekeben nagy vihart kavart a numizmatikában, az értelmezési ellentábort Kupa Mihály képviselte. Érdemes a forrásoknál említett szakirodalmat végigböngészni, sokat tanulhat belőle egy numizmatikus.
7. Források
Pallos-Torbágyi-Tóth: A Magyar Pénz Története, Kossuth Kiadó 2012
Huszár Lajos: Numizmatika közlöny LXX-LXXI., 1971-1972
Huszár Lajos: Numizmatika közlöny LXXII-LXXIII., 1973-1974
Huszár Lajos: Numizmatika közlöny LXXIV-LXXV., 1973-1974
Bíróné Sey Katalin: Numizmatika közlöny LXXVI-LXXVII., 1977-1978
Bíróné Sey Katalin: Numizmatika közlöny C-CI., 2001-2002
Gedai István: A magyar pénzverés kedzdete, Akadémia kidaó, 1986
8. És végül egy kis pénztörténet:
