HTML

Pénztörténet

A blog a pénz történetével foglalkozik, főleg numizmatikával, azaz érmékkel, de szó lesz bankjegyekről, pénzhelyettesítőkről, a pénz történetével foglalkozó kidaványokról, könyvekről, újságokról és katalóguskoról. A fő témakör: a Római Birodalom III-IV-ik századi, és a középkori magyar érme kibocsájtás X-XVI. század között.

Friss topikok

Numizmatikai blog

2013.05.13. 10:05 Pénztörténet

Hóman Bálint: Magyar pénztörténet 1000–1325

Címkék: könyv pénz forrás numizmatika szakirodalom Hóman Bálint Pénztörténet

Numizmatikai szakirodalom

Hóman Bálint (1885-1951) a két világháború egyik legjelentősebb magyar történésze, aki kúlturpolitikusként is jelentőset alkotott, mi mégis inkább a történésznemzedékeket a mai napig meghatározó legendás könyveiről ismerjük: Magyar történet, Ősemberek, ősmagyarok, stb. Ezek között szerepel a középkori magyar pénzverésről szóló alapműve a Magyar pénztörténet. Ez a bejegyzés erről szól.

Az először 1916-ban, a Tudományos Akadéméia által kiadott mű - és néhány korábbi tanulmánya - igen fiatalon meghozta számára a tudományos élet elismerését. A szocializmus alatt Hóman tiltott szerző volt, így pénztörténeti reprint könyve 1991-ben jelenhetett meg újra a Mecénás Kiadónál. Innen letölthető.

A reprint kiadás több mint 700 oldal, amiből kb 200 oldal függelék. Amint a tartalomból is látszik bőségesen foglalkozik a magyar pénzverés előzményeivel, az európai körülményekkel is, amelyek nélkül nem igazán lenne érthető a magyar fizetőeszköz története.

A stílus könnyed, mégis részletes, minden tudományos igénynek megfelel, rengeteg táblázattal, érmeképpel, függelékkel, forrással. Ami kicsit furcsa lehet, hogy a normálnál sötétebb papírra kék betűket nyomtattak.

Az Árpád-kori pénzveréssel foglalkozó numizmatikusok alapműve.

Tartalom:


Dr. Hóman Bálint: MAGYAR PÉNZTÖRTÉNET 1000–1325


MAGYAR PÉNZTÖRTÉNET
1000–1325
Írta
Dr. Hóman Bálint

Budapest
Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia
1916.

TARTALOM

    Előszó.
    A felhasznált oklevéltárak és forrásgyűjtemények jegyzéke.
    Bevezetés.
    I. rész. A középkori súlyrendszer.
        Első fejezet: A font.
        Második fejezet: A márka.
        Harmadik fejezet: Bajor, osztrák, cseh és lengyel márkasúlyok.
        Negyedik fejezet: Szent István fontja és a ravennai oklevél.
        Ötödik fejezet: Középkori magyar márkák.
            A budai márka.
            Erdélyi (szebeni) márka.
            Magyar márka (Béla király márkája).
            Esztergomi márka.
            Szepesi márka.
            Német (bécsi) márka.
            A márka magyarországi súlyfelosztása.
        Hatodik fejezet: A XV–XIX. századi magyar súlymértékekről.
        Hetedik fejezet: Táblázatok.
            A Magyarországon 1000–1874-ig használatos súlymértékek.
            Az Európai márkasúlyok.
    II. rész. Magyar pénztörténet.
        Első fejezet: Római és frank pénzrendszer.
        Második fejezet: A magyarok terménypénze és a „pensa auri”.
        Harmadik fejezet: Szent István pénzverése.
        Negyedik fejezet: A XI. századi pénzromlás és a herczegek pénzverése.
            A XI. századi pénzek metrológiai és finomsági adatai.
        Ötödik fejezet: A XII. századi aprópénz-korszak.
            I. Főtypus. Kereszt, karjaiban jegyekkel (vagy azok nélkül).
                1. Négy háromszöges őstypus.
                2. a) Változó jegyek.
                2. b) Díszes kereszt.
                3. Állandó jegyek.
                4. Jegy nélkül, a karok metszve.
                5. Küllős.
                6. (Ebből fejlődött):
                7. Belső kör nélkül, állandó jegyekkel: Nagy kereszt.
                8. Belső kör nélkül, állandó jegyekkel: Kis kereszt.
            II. Főtypus. Koronás királyi kép.
                1. Térdkép.
                2. Koronás fő.
                3. (Ebből fejlődött):
            III. Főtypus. Három kereszt s ebből alakult ábrák.
                1.
                2.
                3.
                4.
                5.
                6.
            A XII. századi pénzek metrologiai adatai.
        Hatodik fejezet: A XII–XIII. századi termény- és ezüstrúdvaluta.
        Hetedik fejezet: A friesachi denárok kora. 1200–1240.
        Nyolczadik fejezet: Az utolsó Árpádok és utódaik pénzverése. 1235–1308.
        Kilenczedik fejezet: A báni denárok. 1255–1325.
            A báni denárok
        Tizedik fejezet: A bécsi denárok. 1264–1338.
        Tizenegyedik fejezet: A cseh garasok és aranyforintok. 1301–1325.
        Tizenkettedik fejezet: A pénzverési regale.
        Tizenharmadik fejezet: A pénzverés és pénzváltás administratiója.
        Tizennegyedik fejezet: Adalékok Magyarország középkori árstatisztikájához. 1000–1325.
            a) Értékarány.
            b) Mértékek.
            c) Pénzérték- és ártáblázatok.
                I. A magyar és Magyarországon forgó külföldi pénzek aranyértéke.
                II. A számítási márkák aranyértéke.
                III. A „márka ezüst” aranyértéke.
                IV. Földárak.
                V. Kisebb földterületek – minden valószínűség szerint belsőségek – ára.
                VI. Telekárak.
                VII. Házárak.
                VIII. Szőlőárak.
                IX. Malomárak.
                X. Vegyes ingatlanok ára.
                XI. Néhány nagyobb birtok, uradalom ára. (A földterület nagysága nincs feltüntetve.)
                XII. Szolgaárak.
                XIII. Birtok és szolgák együttes ára.
                XIV. Lóárak.
                XV. Szarvasmarha- és disznóárak.
                XVI. Gabonaárak.
                XVII. Élelmiczikkek ára.
                XVIII. Ruházati cikkek, vegyesek ára.
                XIX. Vámtarifák.
                    1. Győri vámtarifa. 1255.
                    2. Németországba induló varasdi és verőczei polgárok vámkötelezettsége. 1209 és 1242.
                    3. Merenyei, kompolti és bertényi vámtarifák. 1276–1284.
                    4. 1306–1326. évi kisebb vámtarifák.
                    5. Budavári 1255. évi és gölniczi 1278. évi vásárvámtarifák.
                    6. Az 1288. évi esztergomi vásárvámtarifa.
                    7. A vámszedési jog értéke.
                XX. Földbér (census, terragium.)
            d) Ártörténeti következtetések.
    Függelék.
        I. Az európai súlymértékek XIV–XVIII. századi kereskedelmi kézikönyvekben.
            a) Pegolotti: La pratica della mercatura. 1340 körül.
                1. Párisi márka.
                2. Szicziliai aranyfont és nápolyi arany- és ezüstfont.
                3. Firenzei és ascolii font.
                4. Velenczei, padovai, friauli és zárai márka.
                5. Genovai, konstantinápolyi, perai, avignoni font, nimesi, marseillei és ferei kis font.
                6. Londoni tower márka, kölni, anconai, chiarenzai, barlettai, pugliai, messinai (szicziliai) barcelonai és castello-di-castroi (szardiniai) márka.
                7. Ciprusi márka.
                8. Pápai (római) márka.
                9. Sevillai márka.
                10. Ferrarai márka.
                11. Piacenzai, nimesi, mallorcai és montpellieri márka.
                12. Avignoni márka.
                13. Brüggei aranymárka, tournaii és ferei (champagnei) márka.
                14. Brüggei ezüstmárka.
                15. Brabanti (bruxellesi, antwerpeni) márka.
                16. Londoni aranyművesmárka.
                17. Bécsi márka.
                18. Bolognai ezüstfont.
                19. Pisai font és milanói kis font.
                20. Luccai font.
                21. Sienai font.
                22. Velenczei kis font és padovai font.
                23. Velenczei aranyfont.
                24. Velenczei ezüstfont (márkafont).
                25. Velenczei „libra grossa”.
                26. Római font.
                27. Anconai, chiarenzai, nápolyi, pugliai és barlettai kereskedelmi font..
                28. Cremonai font.
                29. Ferrarai font.
                30. Perugiai font.
                31. Zárai font.
                32. Raguzai font.
                33. Raguzai ezüstfont.
                34. Cattaroi font.
                35. Cattaroi ezüst font.
                36. Negropontei (euboeai) font.
                37. Barcelonai és mallorcai font.
                38. Nimesi, montpellieri nagy font, franczia font.
                39. Ferei font.
                40. Brüggei font.
                41. Londoni, brabanti (antwerpeni, bruxellesi, mechelni) font.
                42. Párisi 15 unciás font.
                43. Milanói nagy font.
            b) A müncheni udvari könyvtár XVI. századi codexe.
                1. Augsburgi márka.
                2. Bécsi márka.
                3. Nürnbergi „kölni”, lipcsei és frankfurti márka.
                4. Milanói márka.
                5. Lyoni márka.
                6. Antwerpeni márka.
            c) Schoapp: Europäische Gewichtsvergleichungen. Nürnberg, 1722.
        II. Metrologiai adatok.
            1. Karoling-pénzek súlyadatai.
                A) Római fontból vert denárok.
                B) Karoling-fontból vert denárok.
            2. Árpádkori magyar pénzek súlyadatai. (A C. N. H. sorrendjében.)
            3. Az Árpádkori magyar pénzek finomsági adatai.
        III. Wolfger passaui püspök 1203–1204. évi útiszámadásainak pénzváltási adatai.
            A) Olasz pénzek.
                1. Aquileiai denár.
                2. Velenczei denár.
                3. Veronai denár.
                4. Bolognai denár.
                5. Sienai denár.
                6. Pisai denár.
                7. Római „denarii provisini”.
                8. Milanói pénzek.
            B) Bajor-osztrák pénzek.
                1. Bécsi denár.
                2. Regensburgi (augsburgi, nürnbergi, werde-i) denár.
                3. Passaui denár.
                4. Schongaui denár.
                5. Friesachi denár.
        IV. Glossarium.
        V. A X–XIV. századi magyar pénztörténet bibliographiája.
            1. Irodalomtörténet, bibliographia.
            2. Folyóiratok.
            3. Forrásgyűjtemények.
                a) Éremtáblák és leírások, éremgyűjtemények, leletek.
                b) Oklevelek, törvények, középkori írók.
            4. Általános rész. – Összefoglaló művek.
            5. Különös rész.

Kép 003.jpg

Kép 004.jpg

Kép 008.jpg

Kép 010.jpg

Kép 006.jpg

Kép 013.jpg

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://penztortenet.blog.hu/api/trackback/id/tr65295597

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.